Másodszorra is nekifutnak holnap Isztambulban a főpolgármester-választásnak, a megismételt voksolás pedig elemzők szerint egyúttal arra nézve is iránymutató lesz, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök bebetonozottnak hitt hatalmát felváltja-e a változás szele a török belpolitikában. A Boszporusz-parti metropolisz ugyanis nem csupán az ország legnagyobb, 15 milliós városa, de egyúttal kereskedelmi központja is, ráadásul a török államfő is innen indult a nagypolitikába.
Amikor Erdogant 1994-ben megválasztották Isztambul főpolgármesterének, úgy fogalmazott: „aki Isztambulban nyer, az egész Törökországban nyer”. A máig sokat idézett mondat pedig teljesen új értelmet nyert az idén március 31-i helyhatósági választások után: ekkor az Erdogan mögött álló kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem csupán a fővárost, Ankarát veszítette el, de a stratégiai fontosságú Isztambulban is alulmaradt a legfőbb ellenzéki tömörüléssel, a kemalista, világias Köztársasági Néppárttal (CHP) szemben.
A CHP fő ellenzéki jelöltje, Ekrem Imamoglu korábban Isztambul Beylikdüzü városrészének polgármestereként tevékenykedett. A várost 15 éve irányító AKP-ra mért márciusi győzelme országos népszerűséget hozott neki, és ahogy a Reuters megjegyzi, sokan Erdogan lehetséges fő kihívóját látják benne. A védjegyévé vált, keret nélküli szemüvegéről ismert 49 éves politikus egyébként a márciusi voksolást megelőző kampányában mellőzte Erdogan bírálatát, és a város útjait szegélyező „Minden rendben lesz!” feliratú óriásplakátjaival került inkább a köztudatba.
Ugyanakkor miután – a kormánypárt kérelmének eleget téve – a Legfőbb Választási Tanács semmisnek nyilvánította az eredményt és elrendelte a főpolgármester-választás megismétlését, Imamoglu az Igazságtalan és törvénytelen szlogennel indult harcba újra a szavazatokért, utalva arra is, az újabb voksolást szerinte homályos érveléssel rendelték el.

Fotó: Reuters
Ellenfele, Binali Yildirim hosszú ideje Erdogan jobbkeze: egykor az ország közlekedési minisztereként, majd miniszterelnökként és házelnökként is szolgált. Erdogan a márciusi voksolás előtt teljes mellszélességgel állt ki Yildirim mellett, ám az utóbbi hetekben szokatlan módon háttérbe húzódott, így inkább utóbbi került az előtérbe.