A politikus az amerikai Atlanti Tanács és a pozsonyi székhelyű, biztonsági és fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatóintézet, a GLOBSEC közös rendezvényén vett részt.
A kétnapos konferencia, amelyen miniszterek, politikai elemzők, nagykövetek vettek részt, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát vizsgálta. Philip T. Reeker, az amerikai külügyminisztérium Európáért és Ázsiáért felelős ügyvezető államtitkára – aki diplomataként dolgozott Budapesten – azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat és Közép-Európát egy sor alapvető érték köti össze. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban az amerikai politika elhanyagolta ezt a térséget, de Washington most az évekig tartó érdektelenség és alkalmi nézetkülönbségek után visszatért Közép-Európába.
„Nem kétséges, hogy egyes közép-európai NATO-szövetségeseink – és erre Magyarország a nyilvánvaló példa – úgy érezték, hogy kapcsolataink megfeneklettek és feszültek lettek” -fogalmazott Reeker. Leszögezte: a Trump-kormányzat „elvi alapokon nyugvó politika mellett” kötelezte el magát.
Szijjártó Péter ezel kapcsolatban kifejtette: „Néhány évvel ezelőtt még azzal kellett szembesülnünk, hogy nem vagyunk az amerikai külpolitika radarjában”. Hozzáfűzte: „Boldogok vagyunk, hogy Közép-Európával most stratégiai fontosságú térségként számolnak”.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter és Ales Chmelai cseh külügyminiszter-helyettes egyaránt a transzatlanti viszony erősítése mellett tett hitet. A lengyel diplomácia vezetője „létfontosságúnak” nevezte e kapcsolatokat.
A konferencián szóba kerültek energiabiztonsági kérdések és a 12 országot összefogó Három Tenger Kezdeményezés nevű gazdasági együttműködés is.
Szijjártó Péter kiemelte: „Könnyű energiafüggetlenségről beszélni, de az Egyesült Államokon és az európai szövetségeseken a sor, hogy lépjenek ez ügyben”.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy vannak ugyan tervek új vezetékek megépítésére, például Horvátországban, de amíg ezek nem valósulnak meg, addig Magyarország kénytelen orosz gázt vásárolni.
