A volt riói kormányzó beismerte, hogy szavazatokat vásárolt az olimpia megrendezéséhez

Sergio Cabral a bíróságon azt mondta, hogy közvetítőkön keresztül 1,5 millió dollárt fizetett Lamine Diacknak, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkori elnökének és NOB-tagnak, hogy Rio hét szavazatot kapjon a NOB 2009-es koppenhágai helyszínválasztó kongresszusán. Később még 500 ezer dollárt fizetett Diack fiának további három szavazat megszerzéséért.

Cabral azt mondta, Carlos Arthur Nuzman, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB) volt elnöke javasolta neki, hogy vesztegesse meg Diackot, és a tárgyalásokat is ő bonyolította le vele. Cabral a kétmillió dollárt abból az összegből fedezte, amellyel Arthur Soares vállalkozó tartozott neki.

Cabral bírósági meghallgatását védőügyvédei kezdeményezték, a volt riói kormányzó ugyanis vádalkut akar kötni.

Nuzman, illetve további öt személy ellen 2017. október 17-én emeltek vádat vesztegetés, pénzmosás és pénzügyi szabályok megsértése miatt. Nuzmant azzal a gyanúval tartóztatta le a brazil rendőrség, hogy az ő segítségével kétmillió dollárnyi kenőpénzt utaltak át elsősorban afrikai NOB-tagoknak a 2016-os ötkarikás helyszínről döntő 2009-es voksolás előtt.

A letartóztatás után NOB a szervezetben betöltött minden tisztségéből felfüggesztette Nuzmant, aki a NOB tiszteletbeli tagja volt, illetve a 2020-as tokiói játékok előkészületeit felügyelő bizottságban tevékenykedett. A NOB előzetesen felfüggesztette a COB-ot is, és beszüntette az átutalásokat a brazil szervezetnek.

Cabral 2007 és 2014 között volt riói kormányzó, és 2015-ban vették őrizetbe a Lava Jato (Autómosó) néven ismert büntetőjogi eljárássorozatban. A 2014-ben indított Lava Jato kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel, és ezzel hatalmas botrányt robbantott ki Brazíliában. Kiderült ugyanis, hogy számos óriásvállalat fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak üzleti előnyért cserébe. Cabralt kétszáz év börtönre ítélték halmozottan korrupció miatt.