Johnson reménykedik az egyezségben

Boris Johnson brit miniszterelnök tegnap Párizsban kijelentette: megállapodást szeretne az Európai Unióból történő brit kilépés feltételrendszeréről, és szerinte ez el is érhető a brexit október 31-i határidejéig. Vendéglátója, Emmanuel Macron francia elnök ezt nem tartja valószínűnek, London sorsa pedig szerinte a saját kezében van. Szakértői vélemény szerint egy esetleges előre hozott brit választás csak bonyolítaná a helyzetet, mert felforgatná a londoni politikát.

A francia államfő szerint London sorsa a brit kormányfő kezében van Fotó: MTI/AP/Daniel Cole

Európai uniós útjának következő állomásán Boris Johnson brit kormányfő tegnap munkaebéden folytatott tárgyalásokat Emmanuel Macron francia államfővel, azt hangoztatva Párizsban a hírügynökségi jelentések szerint, hogy megállapodást szeretne az EU-­ból történő brit kilépés feltételrendszeréről, és ez szerinte el is érhető a brexit október 31-i határidejéig. Vendéglátója ugyanakkor határozottan kijelentette: nincs már elegendő idő arra, hogy új megállapodásról tárgyaljanak a kilépés feltételrendszerét illetően. A francia államfő kijelentette, hogy Nagy-Britannia sorsa egyedül a kormányfő kezében van. Bár az Európai Unió szeretné elkerülni a megállapodás nélküli brexitet, az EU készen áll erre az eshetőségre is.

– Nagyon világos szeretnék lenni: az előttünk álló hónapban nem fogunk elérni egy olyan új megállapodást, amely jelentősen eltérne az eredetitől – mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, senki sem fog október 31-ig várni anélkül, hogy ne próbálna meg jó megoldást találni.

Johnson elmondta: rendkívül ösztönzőleg hatott rá, amit Angela Merkeltől hallott a szerdai berlini tárgyalásokon. A német kancellár akkor úgy fogalmazott, az ír–északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldást, a backstopot eleve átmeneti eszköznek szánták arra az időre, amíg kidolgozzák az EU és a közösségen kívüli Egyesült Királyság kapcsolatrendszerét. Úgy tervezték, ez két évet vehet igénybe, „de talán 30 nap alatt is meg lehet találni [a végleges megoldást], miért ne?” – hangoztatta Merkel. – Véleményem szerint igaza van. Úgy gondolom, hogy a technikai megoldások már nagyjából megvannak, és azokat alaposan megvitatták – mondta erre Johnson, akinek miniszterelnökként tett első külföldi útja volt a berlini.

A francia államfő szerint London sorsa a brit kormányfő kezében van
Fotó: MTI/AP/Daniel Cole

Merkel tegnap Hágában tárgyalva pontosította kijelentését. Mint hangsúlyozta, mindössze az október 31-én esedékes brit kilépés kérdésének sürgető voltát kívánta kiemelni az utóbb nagy visszhangot kiváltott kijelentésével, hogy akár 30 nap alatt is meg lehet találni a végleges megoldást. – Azt mondtam, hogy amit három vagy két év alatt el lehet érni, azt akár 30 nap alatt is el lehet. Jobban mondva október 31-ig is el lehet érni – mondta tegnap Merkel, hozzátéve: nem a harminc napról van szó. A harminc napot mind­össze képletesen kell érteni, hogy hangsúlyozzuk a rendelkezésünkre álló rövid időt, mivel Nagy-Britannia bejelentette, október 31-én ki akar lépni az Euró­pai Unió­ból. A kancellár szerint összességében az október 31-i határidőnek van jelentősége.

– Addig azon kell munkálkodnunk – illetve lehet munkálkodnunk, ha mindkét oldalon megvan a kellő akarat –, hogy olyan megoldást találjunk, amellyel betartjuk egyrészt a [1998-as] nagypénteki egyezményt, ami az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia kívánsága is, s ezzel párhuzamosan biztosíthassuk a belső piac egységét – emelte ki a kancellár.

Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója az esetleges brit előre hozott választásról tegnap azt mondta az M1 aktuális csatornán: az csak tovább bonyolítaná a helyzetet, mert felforgatná a brit belpolitikát. A közvélemény-kutatások alapján ugyanis a Konzervatív Párt elveszítené kormányzóerejét, és a Munkáspárt – amelynek szintén csökken a népszerűsége – is gyengébb eredményt érne el.

Vlagyivosztokig tartó Európa

Nemcsak a nyugati partnerekre – mint Boris Johnsonra vagy a Párizsban szintén tegnap vizitáló Kiriakosz Micotakisz görög kormányfőre – van ideje a francia elnöknek a zsúfolt diplomá­ciai héten, hanem a keletiekre is. Emmanuel Macronhoz tegnap Narendra Modi indiai kormányfő is hivatalos volt, a hét elején pedig orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint fogadta nyári rezidenciáján, Bréganconban. „Oroszország nagyon mélyen európai ország”, közölte másnap Macron a Facebook-oldalán, mégpedig orosz nyelvű üzenetben. Úgy véli, újra össze kell kötni Oroszországot és Európát, és utóbbi szerinte „Lisszabontól Vlagyivosztokig tart”. De az Élysée-palota lakója nem rejtette véka alá meggyőződését, hogy Moszkvának tartania kell magát a demokratikus alapelvekhez. A gyülekezési, valamint a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság, illetve a választásokon való indulás szabadsága mind olyan értékek, amelyeket Oroszországnak – ahogy az Európa Tanács minden tagjának – teljes mértékben tiszteletben kell tartania. – Én hiszek az európai Oroszországban – jelentette ki a francia elnök. A moszkvai tömegtüntetésekkel kapcsolatban Putyin azt mondta: Oroszország nem akar olyan helyzetet, mint ami Franciaországban kialakult a sárga mellényesek tüntetésein. – Mindent meg fogunk tenni, hogy a belpolitikai helyzetünket szigorúan a törvényes kereteken belül tartsuk. Az embereknek joguk van ahhoz, hogy a jogszabályok adta lehetőségeken belül békésen tiltakozzanak. Viszont senkinek nincs joga a törvényeket megsérteni, ha ez megtörténik, akkor felelnie kell érte – hangoztatta a Kreml ura. Macron erre reagálva úgy vélte, nem pontos az orosz elnök hasonlata, mert a franciaországi sárga mellényes tüntetők legalább szabadon indulhattak az európai parlamenti választásokon, és szabadon indulhatnak majd az önkormányzati választásokon, és szerinte ez így is van rendjén. A két államfő együtt szorgalmazta az Ukrajnát és Németországot is magában foglaló normandiai négyek tanácskozásának felújítását a kelet-ukrajnai válság feloldására. Macron szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megválasztásával a helyzet teljesen megváltozott. (Magyar Nemzet)