Elnökválasztás a terror árnyékában

A választást eredetileg április 20-án tartották volna az országban, de biztonsági okokból kétszer is elhalasztották, mert a tálibok terrortámadások sorával igyekeznek megakadályozni a voksolást.

Elnökválasztást tartanak holnap Afganisztánban, miközben az Egyesült Államok történelmének leghosszabb ideje – 18 esztendeje – tartó konfliktusát vívja a közép-ázsiai országban. Az al-Kaida terrorszervezet 2001. szeptember 11-én végrehajtott merényleteit követően George W. Bush akkori amerikai elnök által elrendelt „megtorló” hadműveletek azonban a feloldozás és a béketeremtés helyett szüntelen bizonytalanságba taszították a világ egyik legszegényebb országát. Az immár csaknem két évtizedes katonai intervenció pedig az akkori republikánus elnök utódait is máig megoldhatatlannak tűnő problémák elé állította.

Az elnökválasztást eredetileg idén április 20-án tartották volna a 34 millió lakosú országban, de biztonsági okokból kétszer is elhalasztották, mert a tálibok terrortámadások sorával igyekeznek megakadályozni a voksolást. Ennek oka, hogy a tálibok nem ismerik el az általuk „Amerika bábkormányaként” emlegetett kabuli hatalmat. A fundamentalista mozgalom előre jelezte, hogy támadásokat fognak végrehajtani a szavazóhelyiségeknél. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió tudósítása szerint ezért valószínűleg sokan inkább úgy döntenek, hogy otthon maradnak a voksolás helyett.

Noha hivatalosan tizennyolc jelölt indul a választáson, a szavazás gyakorlatilag a 2014-es versengés megismétlése. Akkor olyan mértékű csalások, illetve az azok nyomán kialakuló belpolitikai káosz lett úrrá az országon, hogy Washingtonnak be kellett avatkoznia a nemzeti egységkormány védelmében. A két főszereplő – ahogy akkor, most is – a jelenleg hivatalban lévő elnök, Asraf Gáni, illetve a vele szemben öt éve kis különbséggel alulmaradt vetélytársa, Abdulla Abdulla, akinek eddig a kormányfői tisztséggel kellett beérnie.

Elemzők szerint Gáninak minden esélye megvan arra, hogy ismét államfővé válasszák, noha a hetvenéves politikus nem sok eredményt tud felmutatni, bár a béke megteremtését hirdeti. Hivatali ideje alatt a tálibok ismét megerősödtek, és egyre nagyobb területek felett vették vissza az ellenőrzést. A káosz ráadásul az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek megerősödését is magával hozta. A helyzetnek nem kedvez, hogy e hónap elején Donald Trump amerikai elnök bejelentette: felfüggesztette a titkos tárgyalásokat a tálibokkal, annak ellenére, hogy a találkozót már megszervezték. Nem sokkal később Washington azt is bejelentette: kormánya – korrupcióra hivatkozva – 160 millió dollár segélyt von meg az afgán kormánytól, ami ismét csak erősíti a béketárgyalások kilátástalanságát.