Pakisztán nem engedte be légterébe az indiai elnök gépét

Pakisztán nem engedte be légterébe Ram Nath Kovind indiai elnök gépét szombaton „Újdelhi magatartására” hivatkozva. Iszlámábád általában nem szokta megtagadni az áthaladási engedélyt magas rangú indiai tisztségviselőktől.

Az ázsiai szomszédok között az elmúlt időszakban kiéleződött a feszültség Kasmír miatt.

„India viselkedésére való tekintettel hoztuk meg ezt a döntést” – írta közleményében Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter. „India elnöke engedélyt kért Pakisztán légterének használatára, hogy eljuthasson Izlandra, de úgy döntöttünk, hogy nem adjuk meg” – tette hozzá anélkül, hogy kifejtette volna a pontos okot.

Pakisztán februárban lezárta teljes légterét, miután egy kasmíri öngyilkos merényletet követően kiéleződött a feszültség Iszlámábád és Újdelhi között. Az indiai félkatonai erők több tucat tagjának életébe kerülő támadás elkövetőjeként egy pakisztáni iszlamista csoport jelentkezett. Február végén a pakisztáni légierő lelőtt két indiai harci repülőgépet, mert azok behatoltak az ország légterébe. Iszlámábád végül júliusban újra megnyitotta légterét a polgári közlekedés előtt.

Pakisztánban előző nap ünnepelték a nemzetvédelem napját, amelynek során az 1965-ös kasmíri háborúról emlékeztek meg.

„Pakisztán határozottan kiáll a kasmíri lakosság önrendelkezési joga mellett” – szögezte le Imran Hán pakisztáni miniszterelnök.

Miután a tavaszi parlamenti választásokon nagy fölénnyel győzött Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista pártja, az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP), Modi kormánya a hatékonyabb integráció reményében augusztus 5-én úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát, és két, szövetségi közigazgatás alatt álló területre bontja az államot. A hatóságok egyidejűleg őrizetbe vettek több száz embert – köztük számos politikust -, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.

Pakisztán válaszul hazaküldte India iszlámábádi nagykövetét, és sajátját is visszahívta Újdelhiből. Emellett a kétoldalú kereskedelmet is felfüggesztette.

Ez nagyrészt jelképes lépés volt, mert a két atomhatalom amúgy sem bonyolított le túl nagy áruforgalmat egymással. Pakisztán jelezte: nemzetközi szervek elé viszi Kasmír ügyét, amelyet India saját belügyének tart.

Dzsammu és Kasmír korábban széles körű autonómiát élvezett saját alkotmánnyal, zászlóval és törvényekkel. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területekre vonatkozó jogszabályokat – el kellett fogadtatni a helyi parlamenttel is.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után több háború robbant ki a terület birtoklásáért.