A brit kormány kezdeményezi a parlament szombati ülését

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa.

A brit kormány kezdeményezi, hogy a londoni alsóház szombaton, a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) szempontjából kritikus csütörtök-pénteki EU-csúcsértekezlet után rendkívüli ülést tartson – közölte szerdán a Downing Street.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormány csütörtökön terjeszti be a kezdeményezést.

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

A Downing Street szerda esti tájékoztatása szerint a parlament szombaton 9 és 14 óra között ülésezne.

Az indítványról a képviselők csütörtökön szavazhatnak.

Boris Johnson miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának szakpolitikai irányadó testülete, az 1922 Bizottság szerda esti ülésén a brexit-megállapodás esélyeire utalva úgy fogalmazott: a meghódítandó hegycsúcs már nincs messze, de még mindig felhőkbe burkolózik.

„A Hillary-lépcsőn állunk” – illusztrálta a pillanatnyi helyzetet a brit kormányfő arra a 12 méteres sziklafalra utalva, amely közvetlenül a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest alatt emelkedik, és az utolsó jelentős akadály a csúcsra tartó hegymászók előtt.

A sziklaorom az Everest első megmászójáról, az új-zélandi Sir Edmund Hillaryról kapta a nevét.

A londoni alsóház – a Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjának végéig a törvényhozás nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Johnsonnak már aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Stephen Barclay brit brexit-ügyi miniszter a londoni alsóház brexit-ügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez, „ahogy azt a miniszterelnök is többször leszögezte”.

Barclay szerint ugyanakkor a kormány elsődleges célkitűzése a megállapodásos kilépés a brexit október 31-i határnapján.

Hozzátette: éppen a rendezetlen kilépést tiltó törvény ütemes múlt havi elfogadása is mutatja, hogy a parlament szükség esetén tud gyorsan cselekedni.

A brit médiában idézett londoni és brüsszeli források azonban kétségesnek nevezték, hogy ha az EU-csúcson meg is születik a megállapodás a brexit feltételrendszeréről, azt szombaton sikerülhet-e áthajtani az alsó- és felsőházi jóváhagyási procedúra összes szakaszán.

A BBC által idézett uniós források nem zárták ki, hogy akkor is szükség lehet a brexit „rövid, technikai jellegű” halasztására, ha a határnapig megszületik a megállapodás részletes jogi szövegezése.

Egyelőre nem egyértelmű az sem, hogy a londoni parlament – amelynek alsóháza az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért eredeti brexit-megállapodást háromszor is elvetette – hogyan fogadná az esetleges új megállapodást, amelynek javaslatcsomagját Johnson e hónap elején terjesztette be az EU-nak a leszavazott előző kilépési megállapodás alternatívájaként.

A legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – szerdán megerősítette, hogy semmiféle olyan megoldást nem hajlandó elfogadni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

London javaslatcsomagja az ír sziget egészére – vagyis Észak-Írországra is – kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását indítványozza az Európai Uniónak annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása a brexit után.