A posztkommunista Baloldal kapta a legtöbb szavazatot Türingiában

A legnagyobb eddigi kormánypárt, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Türingia tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson, a jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) pedig megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) az este közölt eredménybecslések szerint.

Az országos közszolgálati televíziók (ARD, ZDF) megbízásából a részeredmények alapján készített becslések szerint a Baloldal vezette koalíció elveszítette többségét. Az új kormány megalakítása várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, mert a CDU nem hajlandó kormányozni a Baloldallal, az AfD-vel pedig egy párt sem kíván együttműködni.

Az eredménybecslések szerint a Baloldal a szavazatok 29,4-29,9 százalékát szerezte meg a volt NDK területén fekvő tartományban, az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 28,2 százalék után.

Ez a legjobb helyi törvényhozási választási eredmény a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal történetében, és a párt most először végzett az első helyen tartományi választáson.

A Baloldal helyi és országos vezetői első nyilatkozataikban kiemelték, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazást jelent a kormányzás folytatására.

A 16 német tartomány között Türingia az egyetlen, ahol a Baloldal egy koalíció vezetőjeként kormányt alakíthatott. Öt évi kormányzás után most még nagyobb sikert aratott, de az eddigi koalíciós összetételben nem folytathatja munkáját, mert partnerei, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek meggyengültek, így elveszett a többség az erfurti tartományi gyűlésben.

A második helyen a jobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) végzett, 23,7-24 százalék körüli eredménnyel, ami több mint a duplája az öt évvel ezelőtti 10,6 százaléknak.

Az AfD így tovább folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén, a Brandenburgban és Szászországban szeptemberben tartott választás után újabb keleti tartományban lépett elő második számú párttá.

Vezetőik első nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az AfD egyre inkább össznémet néppárt, és az úgynevezett polgári oldal meghatározó szereplője. Ezért a CDU-nak felül kell vizsgálnia az együttműködést elutasító álláspontját, mert a választási eredmények azt jelzik, hogy Türingia polgári többségű tartomány.

A CDU a szavazatok 22-23 százalékával a harmadik helyen végzett, a Baloldal és az AfD mögé szorulva, a párt türingiai szervezetének eddigi leggyengébb eredményével. A CDU öt éve még az első volt, a szavazatok 33,5 százalékát szerezte meg, és azért nem maradt hatalmon, mert nem sikerült megállapodni a SPD-vel a közös kormányzás folytatásáról.

Az ARD és a ZDF beszámolói szerint a CDU eredményváró rendezvényén síri csend fogadta az exit pollokat. A megdöbbenést főleg az okozta, hogy az AfD megelőzte a pártot. Vezetőik hangsúlyozták, hogy az eredmény nemcsak a CDU-nak, hanem a „demokratikus politikai közép” egészének lesújtó.

Az ARD megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a CDU-szavazók többsége úgy véli, a pártnak át kell gondolnia, hogy továbbra is elzárkózzék-e a Baloldallal folytatandó kormányzati együttműködéstől.

Szintén lesújtónak értékelték eredményüket az SPD vezetői. A szociáldemokrata párt hanyatlása Türingiában is folytatódott, a 2014-es – az öt évvel korábbihoz képest 6,1 százalékpontos gyengülést jelentő – 12,4 százalék után a szavazatok 8-8,4 százalékát szerezték meg, ami további 4-4,4 százalékpontos visszaesés.

A Zöldek támogatottsága is visszaesett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalékról 5,3-5,4 százalékra. A baloldali irányultságú ökopárt vezetői szerint ezt főként annak tulajdonítható, hogy a klímaválság ügye nem mozgatta meg kellőképpen a türingiai vidéki lakosságot.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) öt év szünet után visszatérhet az erfurti Landtagba, az eredménybecslések alapján az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 5-5,5 százalékon áll, a 2014-es 2,5 százalék után.

A választási részvételi arány 65,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 52,7 százalékról.