Boris Johnson megnyitotta a szombati vitanapot

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában.

Johnson nyitotta meg felszólalásával a londoni alsóházban a szombati vitanapot arról a megállapodásról, amelyet a brit kormány e héten ért el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

A kormány által beterjesztett jóváhagyási indítványhoz több módosító javaslat is érkezett, és ezek között van olyan, amely – ha az alsóház elfogadja – jó eséllyel megakadályozza a megállapodásról szóló érdemi szombati szavazást. Erre a kormány már a vita kezdete előtt egyenes utalást tett.

Boris Johnson vitaindító felszólalásában kijelentette: az elmúlt három évtizedben sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia „csak félszívvel tagja az Európai Uniónak”. A kormányfő szerint igaz, hogy Nagy-Britannia gyakran sereghajtóként vett részt uniós integrációs folyamatokban: kimaradt például a valutaunióból, nem tagja a schengeni övezetnek, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek.

Johnson hozzátette: nem emlékszik arra, hogy a londoni alsóház bármelyik tagja valaha is azt indítványozta volna, hogy Nagy-Britannia teljes szívvel vegyen részt „a föderális Európa politikai felépítményének” megalkotásában.

A brit kormányfő szerint az EU-ban „erőteljes a vágy a föderális programok végrehajtására”, és ez még az unión belül is milliókban ébreszt kétségeket.

Johnson szerint éppen ezért itt az ideje, hogy a ház elfogadja a kilépési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján rendezett módon távozhasson az Európai Unióból, összhangban a Brexitről döntő, 2016-ban rendezett népszavazás eredményével.

Kérdés azonban, hogy a megállapodásról tervezett szombat esti szavazást végül is megtartják-e.

John Bercow házelnök ugyanis felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írná át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli „kemény” Brexit hívei – formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák.

Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból.

Ha Letwin indítványát az alsóház elfogadja – ami nem esélytelen -, az szinte automatikusan azt jelentené, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását, erről ugyanis törvény intézkedik.

A Downing Street a BBC értesülése szerint úgy döntött, hogy a Letwin-indítvány elfogadása esetén a Brexit-megállapodásról tervezett általános szombati szavazás elmarad – vagy legalábbis a konzervatív frakció abban nem vesz részt, és ez automatikusan a jóváhagyás elutasítását jelentené -, és a jövő hét elején a kormány szavazásra beterjeszti a megállapodás jogi szövegét.