Észak-Korea tengeralattjáróról lőhetett ki ballisztikus rakétát Japán gazdasági övezetébe

Észak-Korea utoljára szeptember 10-én hajtott végre rakétakísérletet, és a mostani volt a 11. május óta, amikor is az amerikai-észak-koreai tárgyalások kudarca után a phenjani rezsim felújította rakétakísérleteit.

Észak-Korea feltehetően tengeralattjáróról lőtt ki szerdán ballisztikus rakétát (SLBM) Japán kizárólagos tengeri gazdasági övezetébe – közölte a dél-koreai hadsereg.

A rakétát a keleti partvidéken fekvő Vonszan városától északkeletre lőtték ki, 450 kilométeres távolságot tett meg, 910 kilométeres magasságba emelkedve, és feltehetően Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott a tengerbe, Simane prefektúrától nyugatra. Nem érkeztek arról hírek, hogy hajót vagy repülőgépet talált volna el.

Szuga Josihide japán kormányszóvivő közölte, hogy Tokió elemzi a beérkező információkat, de egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy Észak-Korea SLBM-et lőtt ki. A japán kormány első jelentésében még azt írta, hogy Észak-Korea két ballisztikus rakétát indított, később azonban egyre módosította ezt, hozzátéve azonban, hogy az két részre esett, és egyik darabja csapódott be a tengerbe Japán kizárólagos gazdasági övezetében, 350 kilométerre északra a Simane prefektúrában fekvő Oki-szigetektől. A rakéta röppályája meredek volt. Olyan szögben bocsátották fel, hogy nagy magasságot érjen el. Ha kisebb szögben lövik fel, nagyobb távolságot tett volna meg.

Abe Sindzó japán miniszterelnök elítélte a rakétakísérletet, és tiltakozását fejezte ki, mert szerinte Észak-Korea megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait. Abe hozzátette, hogy Japán folytatja a szoros együttműködést az Egyesült Államokkal és a nemzetközi közösséggel, éberen figyeli a helyzet alakulását, és mindent megtesz a japán emberek védelmében.

A rakétakísérlet miatt Japánban és Dél-Koreában is összeült a nemzetbiztonsági tanács.

A Kyodo hírügynökség felhívja a figyelmet arra: Abe a minap az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében közölte, hogy tárgyalni szeretne Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel az Észak-Korea által a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben elrabolt japán állampolgárok sorsáról. Szuga szerint a szerdai rakétakísérlet után nem változott Tokió álláspontja, Abe továbbra is feltételek nélkül szeretne szemtől szemben tárgyalni Kimmel.

Észak-Korea utoljára szeptember 10-én hajtott végre rakétakísérletet, és a mostani volt a 11. május óta, amikor is az amerikai-észak-koreai tárgyalások kudarca után a phenjani rezsim felújította rakétakísérleteit. A phenjani rezsim egy nappal azután hajtotta végre újabb rakétakísérletét, hogy Csö Szon Huj észak-koreai külügyminiszter-helyettes bejelentette, országa kész szakértői szinten felújítani az Egyesült Államokkal kezdett, de több hónapja megszakadt nukleáris leszerelési tárgyalásokat. Az újbóli kapcsolatfelvételt az amerikai külügyminisztérium szóvivője is megerősítette. A tárgyalásokban patthelyzet alakult ki Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kudarccal végződött második csúcstalálkozója után, amelyet februárban tartottak Hanoiban.

Észak-Korea utoljára 2016 augusztusában hajtott végre SLBM-tesztet. A szöuli védelmi minisztérium úgy tudja, hogy Észak-Koreának kétfajta, tengeralattjáróról indítható rakétája van – a Pukgukszong-1 és a Pukgukszong-2 -, amelyek hatótávolsága közel 1300 kilométer. Az SLBM, illetve az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) jelentik a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztet arra, hogy Kim Dzsong Un júliusban tekintett meg egy újonnan épült katonai tengeralattjárót. Akkoriban olyan dél-koreai hírszerzési információk láttak napvilágot, hogy a tengeralattjáró feltehetően három SLBM hordozására képes, és hamarosan hadrendbe állítható. Feltételezések szerint Észak-Koreának csaknem 70 katonai tengeralattjárója van.