Északnyugat felé sodródik az Antarktiszról leszakadt gigászi jégtömb

Kilencven fokkal elfordult és északnyugati irányba sodródik az antarktiszi Amery parti jégmezőről nemrég levált gigászi jégtömb, amelyről az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 műholdja készített űrfotót a héten.

A jeges kontinens keleti oldala feletti égbolt tisztasága miatt a felvételeken teljes pompájában látható a 315 milliárd tonnás jéghegy – írja a BBC hírportálja. Az 1636 négyzetkilométeres jégdarab két héttel ezelőtt tört le az Ameryről és azóta nagyjából 90 fokban elfordult.

Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.

Az Antarktisz partközeli szelei és áramlatai nyugat felé sodorják a nagyméretű jéghegyeket, amelyek gyakran nekiütődnek a partvonalnak, újabb jégdarabokat letörve a selfjégből és saját magukból is.

A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.

Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.

A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a térségben jéghegyfialás várható, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt tömbtől keletre lévő Mozgó Fogra. Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott, a Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt.

A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.

A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) azt is figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.

A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy több mint háromszor nagyobb volt a D28-nál.