Megszületett a megállapodás a brit kiválásról

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezséget, s javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

„Ahol akarat van, ott megállapodás is van” – írta rövid Twitter-bejegyzésében.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított mielőbbi aláírására.

Kiemelte továbbá, noha nagyon sajnálja, hogy a britek a távozás mellett döntöttek, ezen körülmények között az EU érdekeit a tagság rendezett megszűnése, illetve a baráti, partneri kapcsolatok fenntartása szolgálja legjobban.

„Úgy gondolom, hogy itt az ideje lezárni a kiválási folyamatot, és minél hamarabb továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdésére” – közölte.

Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament illetékes koordinátora megállapította, hogy ezen egyezség biztosítja az egységes piac integritását, tiszteletben tartja az EU értékeit és megakadályozza a kemény határok visszaállítása az Ír-szigeten.

„A kérdés pusztán az, hogy el fogja-e fogadni a brit parlament” – közölte.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán. A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán.

Boris Johnson miniszterelnök ezt a vészmegoldást, amelynek értelmében országa közös vámterületet alkotott volna az EU-val, minden áron el akarta távolíttatni a megállapodásból.

Az EU elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától, de arra nyitottnak bizonyult, hogy a vészmegoldást kiváltsák valamilyen alternatív lehetőséggel, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

Juncker: Nem tudok örülni a brexitnek

Rövid és kimért hangulatú sajtótájékoztatót tartott nemrég Brüsszelben Boris Johnson brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

- A kidolgozott megállapodás nem rólunk, hanem az emberekről és a békéről szól – hangoztatta Juncker, aki szerint a friss brexitalku nemcsak az egységes belső piacot, de a szigetországban élő európaiakat is védi. Mint mondta, az EU készen áll rá, hogy november elsejétől immár a jövőbeli kapcsolatrendszerről folytasson tárgyalásokat az Egyesült Királysággal. – Nem csak a brit parlamentnek, hanem az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania az alkura – emlékeztetett.

Boris Johnson pedig a brit képviselőket szólította meg, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a megállapodást.- Itt az ideje, hogy végrehajtsuk a brexitet – szorgalmazta sokadszorra, azt ígérve: a kilépést követően a londoni kormány a rendőrállomány megerősítésére, és az állami egészségügyi szolgálat színvonalának növekedésére fog összpontosítani.

Búcsúzóul Juncker csak annyit fűzött hozzá a bit miniszterelnök nyilatkozatához: a kidolgozott megállapodásnak igen, de magának a brexitnek nem tud örülni.

Reakciók

Emmanuel Macron francia elnök: A kidolgozott megállapodás megfelelő kompromisszumnak tűnik. Szeretném hinni, hogy Boris Johnson miniszterelnök azt át tudja vinni a londoni parlamenten. Keménykezűnek tűntünk a múltban, Franciaország már a tavasszal kijelentette, hogy nem akarjuk októbernél tovább húzni a vitát. Itt az ideje, hogy a britekkel a jövőbeli kapcsolatokról kezdjünk el beszélni.

Angela Merkel német kancellár: Fontos jel, hogy az ír miniszterelnök is elégedett a megállapodással. Részleteiben is megvizsgáljuk az alkut, de arra a brit és az uniós parlamentnek is rá kell még bólintania.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke: Megnyugtató, hogy tető alá hoztuk az alkut. A polgárok és a gazdaság szempontjából is ez a leginkább előnyös kimenetel. Másrészről szomorúsággal tölt el, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót.

Mark Rutte holland miniszterelnök: Lehetséges, hogy a britek kilépnek október 31-én. Minden a ratifikációs folyamat gyorsaságán múlik. Furcsább dolgokat is láttunk már, szóval reménykedjünk! (Judi Tamara, Brüsszel)