Orbán Viktor gyakran szembesül azzal a kritikával, hogy autoriter vezetőkkel, a Demokratikus Koalíció értelmezése szerint „félázsiai diktátorokkal” barátkozik, és ezáltal – állítják – szűkül az ország mozgástere. Hasonlóképpen nyilatkozott a magyar kormányfő májusi washingtoni látogatása után a szocialista Mesterházy Attila, aki azt mondta, a vizitet a Fidesz arra próbálta felhasználni, hogy azt mutassa: Orbán nem elszigetelt a nemzetközi politikában. – Semmiképp sem lehet azt mondani, hogy Magyarország elszigetelt lenne – állítja Mráz Ágoston Sámuel.
– Ezek a találkozók egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország a népességéhez és a gazdasági erejéhez képest nagyobb befolyásra tett szert a világpolitikai porondon, amit Orbán Viktor nagyon tudatosan arra használ fel, hogy mindenkivel baráti viszonyban legyen.
Szemben a liberális világ elméletével, miszerint akkor lehetne jól tárgyalni, ha az ember először megsérti partnereit, ő azt gondolja, jó üzletet akkor lehet kötni, ha az emberek bíznak egymásban – fejtette ki lapunknak a Nézőpont Intézet vezetője.
Orbán Viktor január 2-án, az új brazil elnök beiktatási ceremóniájának apropóján tárgyalt Brazíliavárosban Jair Bolsonaróval. Február 19-én Jeruzsálembe utazott Benjámin Netanjahu meghívására. Izrael a közel-keleti térség egyik kulcsállama, amely az illegális bevándorlást megállítani kívánó, a terrorizmus ellen küzdő és a szuverenitásukhoz ragaszkodó államok sorát gyarapítja. A magyar kormányfő április 26-án, az egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumára látogatott Pekingbe, ahol kétoldalú eszmecserét folytatott Hszi Csin-pinggel, május 13-án pedig Donald Trump amerikai elnök fogadta Orbánt Washingtonban. Angela Merkel német kancellár augusztus 19-én látogatott Sopronba a páneurópai piknik 30. évfordulójára, Emmanuel Macron francia államfő október 11-én fogadta a miniszterelnököt Párizsban.
