Magyarország nagy befolyásra tett szert a világpolitikai porondon

Trump, Putyin, Merkel, Netanjahu, Bolsonaro, Macron, Erdoğan – csupán néhány név a nagy- és regionális hatalmak vezetői közül, akikkel Orbán Viktor idén kétoldalú tárgyalásokat folytatott.

Egyetértésben. Lendületet kaphatnak a magyar–amerikai kapcsolatok a washingtoni találkozó után Fotó: Carlos Barria Forrás: Reuters

Hszi Csin-ping (Xi Jinping), Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Donald Trump, Benjámin Netanjahu, Jair Bolsonaro, Emmanuel Macron, Recep Tayyip Erdoğan – csupán néhány név a nagy- és regionális hatalmak vezetői közül, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök idén kétoldalú tárgyalásokat folytatott. – Egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a házszámát, minden ország ott van, ahová a Jóisten teremtette. Márpedig Magyarország egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében – fogalmazott a múlt héten a kormányfő, amikor az orosz elnököt fogadta Budapesten.

Orbán Viktor gyakran szembesül azzal a kritikával, hogy autoriter vezetőkkel, a Demokratikus Koalíció értelmezése szerint „félázsiai diktátorokkal” barátkozik, és ezáltal – állítják – szűkül az ország mozgástere. Hasonlóképpen nyilatkozott a magyar kormányfő májusi washingtoni látogatása után a szocialista Mesterházy Attila, aki azt mondta, a vizitet a Fidesz arra próbálta felhasználni, hogy azt mutassa: Orbán nem elszigetelt a nemzetközi politikában. – Semmiképp sem lehet azt mondani, hogy Magyarország elszigetelt lenne – állítja Mráz Ágoston Sámuel.

– Ezek a találkozók egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország a népességéhez és a gazdasági erejéhez képest nagyobb befolyásra tett szert a világpolitikai porondon, amit Orbán Viktor nagyon tudatosan arra használ fel, hogy mindenkivel baráti viszonyban legyen.

Szemben a liberális világ elméletével, miszerint akkor lehetne jól tárgyalni, ha az ember először megsérti partnereit, ő azt gondolja, jó üzletet akkor lehet kötni, ha az emberek bíznak egymásban – fejtette ki lapunknak a Nézőpont Intézet vezetője.

Orbán Viktor január 2-án, az új brazil elnök beiktatási ceremóniájának apropóján tárgyalt Brazíliavárosban Jair Bolsonaróval. Február 19-én Jeruzsálembe utazott Benjámin Netanjahu meghívására. Izrael a közel-keleti térség egyik kulcsállama, amely az illegális bevándorlást megállítani kívánó, a terrorizmus ellen küzdő és a szuverenitásukhoz ragaszkodó államok sorát gyarapítja. A magyar kormányfő április ­26-án, az egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumára látogatott Pekingbe, ahol kétoldalú eszmecserét folytatott Hszi Csin-pinggel, május 13-án pedig Donald Trump amerikai elnök fogadta Orbánt Washingtonban. Angela Merkel német kancellár augusztus 19-én látogatott Sopronba a páneurópai piknik 30. évfordulójára, Emmanuel Macron francia államfő október 11-én fogadta a miniszterelnököt Párizsban.

– A Macronnal elköltött ebéd nem egyszerű találkozó és kézfogás volt, hanem egy stratégiai együttműködés kezdete. Orbán Viktor nagyon komoly versenyelőnye, hogy hosszú távon számolnak vele, még azok is, akik nem szeretik. Ezért keresik vele a kapcsolatot – magyarázta Mráz Ágoston Sámuel.

Az idei diplomáciai nagyüzemet Putyin, illetve a török államfő látogatása zárta. Fokozta a nagyhatalmakkal való kétoldalú együttműködésünket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is: idén Budapesten fogadta többek között Mike Pompeo amerikai, Heiko Maas német, Mevlüt Çavuşoğlu török, Subramaniam Dzsaisankar indiai, Vang Ji (Wang Yi) kínai és Retno Marsudi indonéz külügyminisztert, illetve vendégként tárgyalt Ernesto Araújo brazil, Dominic Raab brit, Motegi Tosimicu japán és Stef Blok holland kollégájával.