Szijjártó Péter: A keresztényüldözés minden formája elfogadhatatlan

A magyar kormány visszautasítja azt a nemzetközi közösség részéről sokszor jelentkező megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden, Budapesten.

Budapest, 2019. november 26. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a keresztényüldözésrõl szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a budapesti Corinthia Hotelben 2019. november 26-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter rámutatott: a jelenlegi nemzetközi politikai keretek között bátorságra van szükség ahhoz, hogy a keresztények sorsáról nyíltan beszéljenek, és azok is rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, akik a mostani tanácskozásra elfogadták a meghívást.

Ez annak ellenére van így, hogy a tények „mellettünk állnak” – mondta a miniszter, és kitért arra, hogy az elmúlt évben 2625 keresztényt tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül, és több mint 1200 keresztény templomot támadtak meg világszerte. Értékelése szerint a nemzetközi közösség nem képes a kérdés megfelelő kezelésére, sokszor képmutató módon viselkedik.

A miniszter rámutatott: sokszor azt sugallják, mintha keresztény közösségekről beszélni egyfajta diszkrimináció, megkülönböztetés lenne. Kijelentette: visszautasították eddig is, és a jövőben is visszautasítják a nemzetközi közösség részéről azt a megközelítést, miszerint a keresztényfóbia, a kereszténygyűlölet bármely formája elfogadható.

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy nem maradhatnak büntetlenül azok a bűncselekmények, amelyeket a keresztények, vagy más közösségek ellen elkövetnek. Ez ugyanis ösztönzés és bátorítás lenne további bűncselekmények, támadások elkövetésére – hangsúlyozta a miniszter, aki bírálta az ENSZ migrációs csomagját is.

Csupán három választási lehetőséget sugall az egyes országoknak, azt dönthetnék el, hogy eredet-, tranzit- vagy célországok akarnak lenni. Semmit nem mondanak azokról az országokról, akik ezek egyikét sem akarják – mutatott rá a miniszter angol nyelvű beszédében. Kiemelte: minden országnak joga van úgy dönteni, hogy ezek egyike sem akar lenni.

Ahogy mindenkinek joga van arra is, hogy szülőföldjén éljen, és saját hazájában biztonságos életet folytasson – hangsúlyozta a tárcavezető. Ez az alap, amire a magyar kormány politikáját építi, amikor támogatja a keresztény közösségeket. Jelezte: egyre több ország közelít úgy ehhez a kérdéshez, mint Magyarország. Megköszönte, hogy az Egyesült Államokból magas rangú delegáció érkezett a tanácskozásra.

Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent, nagyrészük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.

Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek – mutatott rá. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.

Joe Grogan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének belpolitikai tanácsadója Donald Trump levelét olvasta fel, amelyben üdvözölte a konferencia résztvevőit.

Az amerikai elnök – a levél szerint – kiemelte, hogy az Egyesült Államok mindig is „vehemensen” védelmezte a vallásszabadságot az emberek hitével összhangban. Méltatta a Hungary Helps erőfeszítéseit, és háláját fejezte ki a külügyi tárcának, hogy osztozik a vallásszabadság előmozdításáért tett amerikai kormányzati erőfeszítésekben. Donald Trump hangsúlyozta: mindannyiunknak felelőssége van ezen jogok védelmében.

Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében szintén elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki.

Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt hangoztatta, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányokat fenn kell tartani, meg kell őrizni. Vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban.

Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról.

Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal, nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.