Szijjártó Péter: Magyarország egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban

Magyarország 170 további katona telepítéséről döntött, ezzel egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően szerdán.

Brüsszel, 2019. november 20. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott családi fotó a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásának résztvevõirõl Brüsszelben 2019. november 20-án. Az elsõ sorban, középen Jens Stoltenberg, a NATO fõtitkára, a második sorban, (j6) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/KKM/Borsos Mátyás Fotó: KKM/Borsos Mátyás

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében.

A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű – húzta alá.

Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát – tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette.

Idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja – hangsúlyozta a miniszter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.

„Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba. Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak” – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmussal foglalkozó megbeszélésen annak szoros összefüggését hangsúlyozta a tömeges migrációval.

A terrorszervezetek arra kényszerítenek tömegeket, hogy elhagyják otthonaikat, az ellenőrizetlen migrációs hullámok pedig megteremtik a lehetőséget a terroristák számára, hogy ellenőrzés nélkül lépjenek át országhatárokat – mondta.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek Londoni, december elejére tervezett informális találkozóját előkészítő miniszteri ülésen a szövetség egységének fontosságát hangsúlyozták.

Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek ezt az egységet megtörni, vagy gyengíteni kívánják. Valamint egyetértés mutatkozott azon javaslat körül is, amely szerint egy szakértői munkacsoport jönne létre a szövetség előtt álló kihívások értékelésére, majd javaslatokat fogalmazna meg azok kezelésére vonatkozóan – közölte a miniszter.