Gulyás Gergely: A kárpátaljai magyarság sokszorosan bebizonyította, van jövője szülőföldjén

A kárpátaljai magyarság, amely építő és alkotó részese az országnak, amelyben él, sokszorosan bebizonyította, hogy nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van szülőföldjén – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Beregszászon, amikor felavatta II. Rákóczi Ferenc életnagyságú lovas szobrát.

Beregszász, 2019. december 17. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) beszédet mond II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának felavatásán a beregszászi Budapest téren 2019. december 17-én. A szobor Gyõrfi Lajos szobrászmûvész alkotása. MTI/Nemes János Fotó: Nemes János

A város Budapestről elnevezett egyik központi terén felállított szobor avatási ünnepségén mondott beszédében Gulyás Gergely a többi között hangsúlyozta, hogy II. Rákóczi Ferenc itt lépett magyar földre, és itt köszönt el hozzá mindvégig hű híveitől. Példája velünk és máig hat, a szobra nem valaki vagy valakik ellen, hanem valakiért vagy valakikért áll – mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy „II. Rákóczi Ferenc nemcsak a magyarság hőse, nemcsak Kárpátalja minden nemzetéé, amelyek kiálltak a közösség védelmében, hanem minden szabadságszerető emberé, mindenkié, akinek számít az emberi méltóság, az anyanyelv használata és az anyanyelven való oktatás lehetősége, a jogállam, az önbecsülés és a tisztelet értékei.”

„Mindenkié, aki tudja, hogy nem élhetünk egymás ellenében, csak együtt”

– tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a Rákóczi-szobor arra figyelmeztet, hogy ki kell állnunk önmagunkért és egymásért. Magyarország ennek szellemében vesz részt a nemzetközi életben, és azt szeretné, már csak a kárpátaljai magyarság érdekében is, hogy Ukrajna számára is nyitva lenne az út a NATO-ba és az Európai Unióba – mondta. Hangsúlyozta:

„Mindenkire számítunk, és mindenki számíthat ránk, aki meg kívánja adni szövetségeseinek mindazt, amit a maga számára is szeretne megkapni, beleértve az emberi jogok, a szabad anyanyelvhasználat és anyanyelvű oktatás jogának tiszteletben tartását.”

Gulyás Gergely rámutatott, „a kárpátaljai magyarság sokszorosan bebizonyította, hogy építő és alkotó részese az országnak, amelyben él. A kárpátaljai magyarság sokszorosan bebizonyította, nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van szülőföldjén.” Bízhatunk mi is abban, amit a nagyságos fejedelem íratott a zászlajára: Isten az igaz ügyet nem hagyja el – zárta beszédét a miniszter.

Fotó: MTI/Nemes János

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy Rákóczi Ferenc talapzattal együtt több mint hat méter magas szobra, Győrfi Lajos, Püspökladányban élő szobrász alkotása a város új jelképe, zarándokhely lesz. Felállítása a Rákóczi emlékévben megerősíti a helyi közösséget, és nem gyengíti Ukrajnát – húzta alá. Köszönetet mondott a szobrászművész mellett a magyar kormánynak a szoborállításhoz nyújtott támogatásért, Grezsa István miniszteri biztosnak a kezdeményezés megvalósításában vállalt közreműködésért.

Brenzovics László, a szoborállítást Beregszász polgármesteri hivatalával közösen kezdeményező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében elmondta: II. Rákóczi Ferenc lovas szobrának a felállításával a beregszásziak 126 éves álma valósult meg, hiszen a város lakossága ennyi évvel ezelőtt indított gyűjtést a nagyságos fejedelem alakjának köztéri megörökítésére, de a történelemnek a térséget sújtó fordulatai miatt ez csak most teljesedhetett be.

„Rákóczi egyértelműen vidékünk hőse, nemzetiségtől függetlenül, alakja, szabadságért folytatott küzdelme évszázadok óta él a nép emlékezetében, szobra tehát méltó helyre került”

– mutatott rá a KMKSZ elnöke.