Von der Leyen: Hiteles EU-integrációs perspektívát kell kínálni a Nyugat-Balkán számára

Elengedhetetlen, hogy az egyes tagjelölt országok érdemeken alapuló értékelése révén fenntartsuk és felgyorsítsuk a fejlődést – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.

Elengedhetetlen, hogy az egyes tagjelölt országok érdemeken alapuló értékelése révén fenntartsuk és felgyorsítsuk a fejlődést, és továbbra is hiteles perspektívát kínáljunk a jövőbeli csatlakozásra vonatkozóan a Nyugat-Balkán számára – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke Várhelyi Olivér magyar uniós biztosnak írt, hétfőn közzétett megbízólevelében.

Magyarország uniós biztosa Várhelyi Olivér a szomszédság- és bővítéspolitika területéért felelős tárcát vezeti a következő öt évben.

Ursula von der Leyen, vasárnap hivatalba lépett új bizottsági elnök azt hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni régió európai integrációjának perspektívája segített felszámolni a történelmi megosztottságot, és fontos politikai és gazdasági reformok hajtóereje volt.

Kijelentette, az uniós bizottság támogatni fogja az Észak-Macedóniával és Albániával tervezett csatlakozási tárgyalások megindítására irányuló javaslatokat.

A magyar uniós biztos feladataira utalva kiemelte: munkájának a strukturális és intézményi reformok felgyorsítását kell céloznia, és különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a jogállamiság alapjaira, a gazdasági fejlődésre és a közigazgatási reformokra. Várhelyi Olivérnek támogatnia kell a korrupció elleni küzdelemre irányuló minden erőfeszítést a régióban, valamint a jószomszédi viszonyt és a kétoldalú viták rendezését célzó törekvéseket – emelte ki.

Von der Leyen Törökországgal összefüggésben azt írta, mivel Ankara egyre távolodik az Európai Uniótól, a csatlakozási tárgyalások egyetlen fejezetének megnyitása vagy lezárása sem vehető fontolóra. Törökország mindazonáltal továbbra is kulcsfontosságú partner marad, hiszen a biztonság, a migráció, a gazdaság és a kereskedelem terén közös kihívások és érdekek kapcsolják össze az unióval – szögezte le.

Szavai szerint a keleti partnerséget magasabb szintre kell emelni. A magyar biztos feladata lesz az, hogy megerősítse a keleti partnerségben részt vevő hat országgal – Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával – ápolt kapcsolatokat.

A déli szomszédságában, főként a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található országokkal összefüggésben azt kérte Várhelyi Olivértől, vizsgálja felül és aktualizálja a társulási menetrendekben megfogalmazott prioritásokat.

„Ezeknek reális, de ambiciózus célokat kell kitűzniük a reformok és a gazdasági fejlődés tekintetében. Azt kérem öntől vizsgálja meg, hogy mit tehetünk a jó kormányzás hatékonyabb előmozdítása, közös környezetünk védelmének javítása, a hatékony migrációkezelést szolgáló átfogó partnerségre való törekvés, valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés támogatása érdekében az egész régióban” – fogalmazott Von der Leyen.

Az új Európai Bizottság előtt álló feladatok között kiemelte: amint egyértelműbbé válik a helyzet, a testületnek ki kell építenie annak alapjait, hogy az unió ambiciózus és stratégiai partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal.

Azt hangoztatta, az éghajlat, a digitális technológiák és a geopolitikai viszonyok változásai jelentős hatással vannak az európaiak életére. Noha az átalakulások jellegükben eltérőek, ugyanolyan ambiciózus és határozott választ kell adni rájuk. Az Európai Bizottság feladata az lesz, hogy vezető szerepet töltsön be ebben, megragadja a változások kínálta lehetőségeket, valamint kezelje az azokból fakadó kihívásokat.

„Mai tetteink határozzák meg, hogy gyermekeink milyen világban élnek majd, és Európa milyen helyet foglal majd el ebben a világban” – tette hozzá az Európai Bizottság új elnöke.