A Belgrád-Pristina párbeszéd újjáélesztésében reménykedik Josep Borrell

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Minél hamarabb folytatni kellene a párbeszédet Szerbia és Koszovó között, hogy folytatódhasson a két ország európai integrációja – hangsúlyozta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Belgrádban.

Az uniós diplomata Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott a szerb fővárosban, a megbeszélés után pedig közös sajtótájékoztatón ismertette az elhangzottakat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Koszovó abban bízik, hogy az Egyesült Államok közvetítésének segítségével mihamarabb bekerülhet az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ez azonban nemcsak Washingtonon múlik, a többi ENSZ-tagországnak is egyet kell ebben értenie, Oroszország és Kína például nem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így egyértelmű, hogy addig nem lesz előrelépés, amíg nem tisztázódik Pristina státusa.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban azóta sem hajlandó ezt elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország és Kína mellett az Európai Unió öt tagállama – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia – szerint sem független állam Koszovó.

Josep Borrel kiemelte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is azt szeretné, ha mihamarabb rendeződne a viszony Belgrád és Pristina között. Megismételte csütörtökön Pristinában ismertetett álláspontját, miszerint Washington és Brüsszel nem ellenfelei egymásnak, nem versenyeznek egymással a megállapodás elérésében.

Kijelentette: Belgrád kulcsfontosságú partneres Brüsszelnek, és a Nyugat-Balkánnak mindenképpen csatlakoznia kell az EU-hoz.

Aleksandar Vucic szerb elnök rámutatott, hogy a Belgrád-Pristina párbeszéd majdnem 2500 nappal ezelőtt kezdődött el, előrelépés azonban még nem történt. Mint mondta, Szerbia készen áll a tárgyalások folytatására, amint Pristina eltörli a szerbiai árura kivetett százszázalékos vámot, amelyet 2018 novemberében vezetett be.

A szerb államfő elmondta, arra kérte Josep Borrellt, hogy vesse fel Brüsszelben annak lehetőségét, hogy a térségben egységes piacot hozzanak létre, és megnyílhasson a határ Horvátország, Magyarország, Szlovénia és más országok irányába, hogy a nem uniós állampolgárok is érezzék, mit is jelent az európai integráció.

Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg az uniós csatlakozási tárgyalások, Belgrád és Brüsszel között a 35 csatlakozási fejezetből eddig 18 nyílt meg.