Szulejmáni a hónap elején vesztette életét Irakban egy amerikai légicsapásban. Az amerikai akció után Irán Irakban lévő, az amerikai hadsereg által is használt támaszpontok ellen hajtott végre rakétatámadásokat, de ezeknek nem voltak áldozataik.
A brit miniszterelnök már az iráni tábornok elleni amerikai akció után, a brit parlamentben felszólalva is úgy fogalmazott, hogy „ennek az embernek a kezéhez brit katonák vére tapadt”, mivel Szulejmáni terroristákat látott el olyan robbanószerkezetekkel, amelyek brit katonák életét oltották ki, vagy súlyos sérüléseket okoztak nekik.
Johnson azonban a keddi BBC-interjúműsorban kijelentette: sem ő, sem más nem akar fegyveres konfliktust a Nyugat és Irán, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Irán között.
Hozzátette: a brit kormány nem számít a feszültség további eszkalálódására.
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett szabadkereskedelmi megállapodásról a brit miniszterelnök azt mondta: bízik abban, hogy ezt sikerül az idei év végéig tartó átmeneti időszak lejárta előtt elérni az Európai Unióval.
Arra a kérdésre, hogy ennek milyen százalékos esélyét látja, Johnson kijelentette: nem kíván számszerű esélylatolgatásokba belemenni, de megítélése szerint „óriási az esélye” annak, hogy az év végére meglesz a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val.
Uniós részről azonban többször is hangoztatták – legutóbb múlt heti londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy a megállapodás elérésére szolgáló, februárban kezdődő és december végén lejáró átmeneti időszak 11 hónapja alatt ez gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne a tárgyalási időszak meghosszabbítására.
A Brexit-megállapodás lehetőséget ad akár kétévi hosszabbításra is, a brit kormány azonban erre nem hajlandó, sőt jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!