Bűnbakot csinálnak Magyarországból

Az európai történelem meghatározó mozzanata volt, amikor Magyarország megvédte az EU külső határait – erről Derk Jan Eppink, az Európai Parlament Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció­jának vezetőhelyettese beszélt lapunknak. A holland politikust a sokat vitatott jogállamisági eljárásról és a Fidesz ECR-tagságának esélyeiről is kérdeztük Strasbourgban.

„Az Orbán-kormány történelmi lépést tett 2015-ben” Fotó: Európai Parlament

– Az ECR nagyon jól szerepel az euró­pai szintű közvélemény-kutatásokban, ami jórészt a brit konzervatív tagpártjuk népszerűségének köszönhető. Politikai szempontból is fájdalmas lesz búcsúzni január végén a brexit miatt távozó brit delegációtól?

– Természetes, hogy hiányozni fognak, nagyon sok jó barátunk ül a konzervatívok soraiban. Amit személy szerint különösen hiányolni fogok, az a brit humor. Ezek az emberek tudnak magukon nevetni, van öniróniájuk – ez olyasvalami, amit a franciáktól vagy a németektől aligha várhatunk el. Politikai értelemben pedig fontos kiemelni, hogy egykor a brit delegáció adta az ECR törzsét. Ők magukkal hozták a saját parlamentáris rendszerük csínját-bínját, egy olyan infrastruktúrát, amely a parlamenti csoport többi tagjánál nem volt meg. Az évek alatt a brit infra­struktúra az ECR infrastruktúrájává vált. Mindezek ellenére örülök, hogy a brexitnépszavazás eredményét végrehajtják. A brit és uniós bürokrácia évekig akadályozta az emberek akaratának megvalósulását.

„Az Orbán-kormány történelmi lépést tett 2015-ben”
Fotó: Európai Parlament

– Tervezik „pótolni” a briteket?

– A Fideszre gondol, ugye? Senkit sem lep meg, ha azt mondom, hogy a Fidesz és a tagpártunk, a lengyel Jog és Igazságosság rendkívül szoros kapcsolatot ápol egymással. Ez nyilván kötelék lehetne az ECR és a magyar kormánypárt között, de előbb az Európai Néppárton belüli tagság kérdését kell rendezni. Egyébként nagyon csodálkozom, hogy miért nincs még elegük abból, hogy állandóan bűnbakot csinálnak belőlük. A közép-európai rosszfiú szerep az övék. Ami az ECR-t illeti, mi Lengyelországot és Magyarországot is támogatjuk, és meggyőződésünk, hogy a bevándorlásellenes álláspontjuk miatt vannak állandó ostrom alatt. A legtöbb, az uniós szabályoknak nem feltétlenül engedelmeskedő ország amúgy is megússza a bírálatokat, nézzük csak meg Franciaországot. Párizst már Jean-Claude Juncker is felmentette, mondván, a francia egy különleges eset. Ilyet Magyarországról vagy Lengyelországról senki sem állítana az EU-ban.

– Ez azt jelenti, hogy nem tárgyalnak a Fidesszel?

– Tárt karokkal várjuk őket, ha tényleg csatlakozni szeretnének. Ennek megvan a maga folyamata, előbb azt kell jelez­niük, hogy elhagynák a néppártot, majd csatlakozási szándékot mutatni egy másik, jelen esetben a mi pártunk felé. Bár nem voltam ott, amikor Orbán Viktor nemrég Varsóban tárgyalt Jarosław Kaczyńskivel, csodálkoznék, ha nem került volna szóba az ügy. Egyébként a parlamenti ülésteremben nagyon közel ülünk a Fidesz delegációjához, így a szemem sarkából látom, hogy a legtöbb kérdésben szinte ugyanúgy szavazunk.

– Az ECR többségében elutasította a 7. cikkely szerinti eljárásról szóló parlamenti határozatot. Miért?

– Amíg csak tart a jogállamisági eljárás, az ECR mindig ellene fog szavazni. Nem ismerem alaposan Magyarországot, csak feltételezem, hogy nem tökéletes a helyzet. De nem lehet válogatottan bűnbakot csinálni uniós tagországokból. Egyértelműen az az érzése az embernek, hogy az Orbán-kormányt a bevándorláspolitikai álláspontja miatt támadják. Pedig köszönettel tartozunk Orbán Viktornak azért, amit 2015-ben tett. Hollandia jóléti állam, így még nagyobb számban özönlöttek volna be a bevándorlók, ha a magyar miniszterelnök nem védi meg a külső határokat. Ez az euró­pai történelem meghatározó mozzanata volt. Biztos vagyok benne, hogy a történészek egyszer majd így tekintenek a 2015-ös eseményekre.

– Hollandia talán még most is a multikulturalizmus legsikeresebb euró­pai példája, de látható, hogy egyre sikeresebbek a holland bevándorlásellenes tömörülések, így az ön pártja, a Fórum a Demokráciáért párt is. Mi változott?

– Kis méretű ország vagyunk, ehhez képest nagy arányban áramlanak be hozzánk a bevándorlók. Tapasztaljuk, hogy azokat is nehéz kitoloncolni, akiknek tényleg nincs joguk a menekültstátus elnyerésére. Egy másik trend, hogy a maradásra jogosultak a szociá­lis bérlakások kiosztásánál előnyt élveznek, ezért általában a hollandok kerülnek – akár hosszú évekig – várólistára. Így történhetett, hogy Hollandiában mára kimondottan nagy a bevándorlást ellenző pártok elfogadottsága. A legutóbbi parlamenti voksoláson, illetve a tavaly májusi európai választásokon is a migráció volt a slágertéma.