Bűnbakot csinálnak Magyarországból

Az európai történelem meghatározó mozzanata volt, amikor Magyarország megvédte az EU külső határait – erről Derk Jan Eppink, az Európai Parlament Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció­jának vezetőhelyettese beszélt lapunknak. A holland politikust a sokat vitatott jogállamisági eljárásról és a Fidesz ECR-tagságának esélyeiről is kérdeztük Strasbourgban.

„Az Orbán-kormány történelmi lépést tett 2015-ben” Fotó: Európai Parlament

– Tárt karokkal várjuk őket, ha tényleg csatlakozni szeretnének. Ennek megvan a maga folyamata, előbb azt kell jelez­niük, hogy elhagynák a néppártot, majd csatlakozási szándékot mutatni egy másik, jelen esetben a mi pártunk felé. Bár nem voltam ott, amikor Orbán Viktor nemrég Varsóban tárgyalt Jarosław Kaczyńskivel, csodálkoznék, ha nem került volna szóba az ügy. Egyébként a parlamenti ülésteremben nagyon közel ülünk a Fidesz delegációjához, így a szemem sarkából látom, hogy a legtöbb kérdésben szinte ugyanúgy szavazunk.

– Az ECR többségében elutasította a 7. cikkely szerinti eljárásról szóló parlamenti határozatot. Miért?

– Amíg csak tart a jogállamisági eljárás, az ECR mindig ellene fog szavazni. Nem ismerem alaposan Magyarországot, csak feltételezem, hogy nem tökéletes a helyzet. De nem lehet válogatottan bűnbakot csinálni uniós tagországokból. Egyértelműen az az érzése az embernek, hogy az Orbán-kormányt a bevándorláspolitikai álláspontja miatt támadják. Pedig köszönettel tartozunk Orbán Viktornak azért, amit 2015-ben tett. Hollandia jóléti állam, így még nagyobb számban özönlöttek volna be a bevándorlók, ha a magyar miniszterelnök nem védi meg a külső határokat. Ez az euró­pai történelem meghatározó mozzanata volt. Biztos vagyok benne, hogy a történészek egyszer majd így tekintenek a 2015-ös eseményekre.

– Hollandia talán még most is a multikulturalizmus legsikeresebb euró­pai példája, de látható, hogy egyre sikeresebbek a holland bevándorlásellenes tömörülések, így az ön pártja, a Fórum a Demokráciáért párt is. Mi változott?

– Kis méretű ország vagyunk, ehhez képest nagy arányban áramlanak be hozzánk a bevándorlók. Tapasztaljuk, hogy azokat is nehéz kitoloncolni, akiknek tényleg nincs joguk a menekültstátus elnyerésére. Egy másik trend, hogy a maradásra jogosultak a szociá­lis bérlakások kiosztásánál előnyt élveznek, ezért általában a hollandok kerülnek – akár hosszú évekig – várólistára. Így történhetett, hogy Hollandiában mára kimondottan nagy a bevándorlást ellenző pártok elfogadottsága. A legutóbbi parlamenti voksoláson, illetve a tavaly májusi európai választásokon is a migráció volt a slágertéma.