Korlátozások a vészhelyzet nyomán

Globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ugyan az Egészségügyi Világszervezet a Vuhanból kiinduló tüdőgyulladás-járvány miatt, de nem javasolja utazási korlátozások bevezetését. Megteszik viszont ezt az érintett országok és légi társaságok. Közben Kínában folyamatosan nő, és kétszáz fölé szökött a halálos áldozatok száma, ahogy a fertőzötteké is emelkedik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította az új koronavírus által Kínában okozott tüdőgyulladás-járványt; ezt Tedros Adhanom Ghebreyesus, a szervezet főigazgatója jelentette be a WHO vészhelyzeti bizottságának ülését követően. A szakértőkből álló független testület azt követően foglalt állást a nemzetközi vészhelyzet kihirdetéséről, hogy az összegyűlt bizonyítékok szerint a vírus már legalább tizennyolc országra terjedt át. A WHO ugyanakkor nem ajánlja kereskedelmi és utazási korlátozások bevezetését. Az Európai Bizottság tegnap bejelentette, hogy tízmillió eurót különít el a koronavírussal összefüggő kutatások támogatására. A tájékoztatás szerint Brüsszel a járvány terjedése indokolta sürgős reagálás jegyében mobilizálta az összeget olyan kutatási projektekre, amelyek elősegítik a járvány megértését, hozzájárulnak a vírussal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús betegek hatékonyabb klinikai kezeléséhez, valamint javítják a közegészségügyi felkészültséget.

Kínában eközben bőven kétszáz fölé szökött a koronavírus halálos áldozatainak a száma – a legtöbben a gócpontnak számító Hupej tartományban hunytak el –, a fertőzötteké pedig megközelítette a tízezret. Peking biztos abban, hogy képes győzelmet aratni a ragály elleni harcban, együttműködve a WHO-val és más országokkal. Kína ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, el kell kerülni a túlreagálásokat, mert negatív következményeik lehetnek. Ennek hátterében az áll: a járvány Kína-ellenes érzelmeket vált ki világszerte, így egyes helyeken nem engedik be a kínai turistákat az üzletekbe, vitriolos hangnemben gúnyolódnak az ország egzotikus húsfogyasztási szokásain, valamint váratlan egészségügyi ellenőrzésnek vetik alá a külföldi dolgozókat. A vírus többségükben délkelet-ázsiai államokra terjedt át, amelyek kényes kapcsolatban állnak Kínával, a térségre gyakorolt politikai nyomás és a dél-kínai-tengeri szigetek feletti szuverenitással kapcsolatos viták miatt – idézi az MTI a Reuters hírügynökséget. Az elmúlt években a kínaiak gazdagodása minden korábbinál magasabb szintre emelte a nemzetközi utazásokat, és ennek nyomán nagyszabású üzletté vált világszerte a kínai turisták kiszolgálása.

Tegnapi jelentések szerint Nagy-Britanniában is megjelent az új koronavírus okozta betegség. A brit egészségügyi minisztérium közölése szerint két páciens szervezetében azonosították a kórokozót Angliában – kilétükről azonban nem közöltek információt. A brit kormány egyébként száztíz embert, köztük 83 brit állampolgárt hozott ki Vuhanból. Oroszországban ugyancsak két fertőzöttet azonosítottak, az egyiket a Bajkálon túli területen, a másikat a nyugat-szibériai Tyumenyben. Mindketten kínai állampolgárok.

Utazási korlátozásokat is egyre több állam vezet be. Oroszország és Mongólia lezárta határát Kínával, Észak-Korea is hermetikusan elzárkózott, és Pakisztán is beszüntette a légi közlekedést. Olaszország és Izrael is úgy döntött, hogy elővigyázatosságból átmenetelig nem engedik be a Kínából érkező repülőgépeket. Mintegy 15 légitársaság törölte a Kínába tervezett járatait. Vietnam ideiglenes jelleggel felfüggesztette a turistavízumok kiadását a kínai utazóknak azt követően, hogy az országban három beteg esetében is megerősítették az új koronavírusfertőzést. Csehország pénteken az összes repülőterére kiterjesztette a prágai légikikötőben már vasárnap bevezetett óvintézkedéseket. Tegnap a Budapest Airport is közölte, hogy a Shanghai Airlines felfüggeszti két, Hszian és Csengtu érintésével közlekedő közvetett budapesti járatát, viszont a közvetlent nem érinti az intézkedés.