Közel-keleti NATO-tagokat szorgalmaz Donald Trump

Az Egyesült Államok és Irán egyelőre iraki földön zajló konfliktusa utat tört magának az amerikai választási csatározásokba is: Donald Trump 2020-as kampánynyitóján, Ohióban ostorozta az erőfeszítéseit ellenző demokratákat. Az amerikai elnök a NATO közel-keleti bővítésének lehetőségét is felvetette, hogy a katonai szövetség tehermentesítse országát a térségben. Az iraki kormány mindeközben az amerikai csapatkivonás tervének kidolgozására szólította fel Washingtont. Ali asz-Szisztáni iraki siíta nagyajatollah a pénteki nagyima alkalmával a Washington és Teherán közötti feszültséget okolta a biztonsági helyzet romlásáért.

Az elnök Ohióban kampánytémává tette a csapásokat Fotó: Jonathan Ernst Forrás: Reuters

Kormányuk és a külföld ellen is tiltakoznak Bagdadban
Fotó: Reuters

Washingtonban az amerikai képviselőház – főleg a többségi, demokrata párti szavazatokkal – tegnapra virradóra határozati javaslatban tiltotta meg Trumpnak, hogy engedélye nélkül katonai erőt alkalmazzon Irán ellen. Ezt a republikánus többségű szenátus szinte bizonyosan nem fogja elfogadni, viszont megvitat egy ettől független, de hasonló tartalmú határozatot. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök azt mondta: Amerika és a világ nem engedhet meg magának háborút.

A Fehér Ház erre azt közölte: a képviselőházi határozat megpróbálja aláásni az Egyesült Államok haderejének arra való képességét, hogy megakadályozza Irán és az általa támogatottak terrorcselekményeit. Trump az ohiói Toledo városában, tegnapra virradóra tartott kampányrendezvényén – amely a 2020-as elnökválasztási év nyitóeseménye volt – azt mondta: ha a Szolejmani tábornok elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata pártiak kiszivárogtatták volna a hamis hírek (fake news) sajtójának. Az elnök – akit hívei éljenzéssel és dübörgő tapssal fogadtak Ohióban – élesen bírálta a képviselőházi demokratákat.

Párizs az iráni atomtól tart

– Irán egy-két éven belül atomfegyverre tehet szert, ha továbbra sem tartja magát a 2015-ben kötött nukleáris egyezményhez – közölte tegnap Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. A tárcavezető aláhúzta: ez nem opció. Az öt évvel ezelőtti többhatalmi atomalkut 2018-ban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta, arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja magát az abban foglalt kötelezettségeihez. A Nemzetközi Atomeneria-ügynökség akkor nem talált arra utaló jelet, hogy az iszlám köztársaság megszegné az egyezményt. Egy évvel később Irán is jelezte, hogy fokozatosan kivonja magát a szerződés alól, ha annak többi aláírója nem tesz valamit a visszaállított amerikai szankciók hatásának ellensúlyozására. Egy hete pedig bejelentette, nem korlátozza többé atomprogramját, és folytatni fogja az urándúsítást, igényeitől téve azt függővé. Trump a héten arról beszélt: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta eltűrte Irán tevékenységét. – Ennek az időszaknak vége – szögezte le. – Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere – ismételte meg álláspontját Trump. – Azt mondják, be kell jönnöd engedélyt kérni a kongresszustól, el kell mondanod nekünk, hogy mit akarsz csinálni, így majd felhívhatjuk a kint várakozó hamis hírek képviselőit, és kiszivárogtathatjuk nekik – karikírozta a helyzetet az elnök, hangsúlyozva, nem is lett volna praktikus az egyeztetés, a döntést a másodperc töredéke alatt kellett meghoznia. Trump Ohióban – amelyet egyébként kulcsfontosságú államnak tartanak az elnökválasztáson – hosszasan ostorozta a radikális baloldali demokratákat, akik amiatt háborodtak fel, hogy az USA likvidálta a tábornokot. – Inkább Szolejmani kegyetlen bűncselekményei miatt kellett volna háborogniuk – mondta.

Tegnap – a pénteki imanaphoz kapcsolódóan – ismét ezrek tüntettek a kormány ellen Bagdadban és több dél-iraki városban, de az emberek egyúttal Amerika- és Irán-ellenes jelszavakat is skandáltak. Helyszíni beszámolók szerint a főváros központjában kirobbant tüntetésen többször felhangzott a Nem Iránra! Nem Amerikára! jelszó.

Utcára vonultak tüntetők az ország középső részén fekvő Kerbelában és délen, Bászrában is. Elemzők rámutattak, noha az ország déli részét zömében síiták lakják, a demonstrálók egyebek mellett a síita vezetésű Irán Irakra gyakorolt befolyása ellen is tiltakoznak. Az iraki külügyminisztériumba előzőleg bekérették az iráni nagykövetet, akinek Bagdad tiltakozását közvetítették az arab ország ellen, Irán által végrehajtott rakétatámadások miatt. Noha a csapások amerikai létesítményeket vettek célba, Irak szuverenitása megsértésének tekinti a támadássorozatot.

Ali asz-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták legfőbb vallási vezetője (kis képünkön) tegnap elítélte az Egyesült Államok és Irán iraki területen való összetűzését, hangoztatva egyúttal, egyetlen külföldi hatalom sem dönthet Irak sorsáról.

A nagyajatollah – aki egy képviselőjén keresztül szólt az emberekhez a kerbelai pénteki imán – figyelmeztetett, egyre romlik a biztonsági helyzet a Washington és Teherán közötti konfliktus következtében.

Szisztáni szerint a hónapok óta tartó iraki politikai válság teremtett olyan körülményeket, amelyek között Irán és az Egyesült Államok az ország területén hajthatott végre támadásokat.

Tavaly október eleje óta folynak tüntetések Irakban, a demonstrálók a kormány lemondását, a parlament feloszlatását és a politikai rendszer megújítását követelik.

Fotó: Reuters

Bombázás Szíriában

Azonosítatlan, egyes hírek szerint izraeli repülőgépek bombázták egy iraki milícia konvoját tegnapra virradóra a kelet-szíriai Deir-ez-Zór tartományban, a légicsapásban nyolc fegyveres vesztette életét. Az illetékesek szerint félő, hogy az áldozatok száma emelkedhet, tekintettel a számos súlyos sebesültre. A szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet és két iraki tisztségviselő szerint a harci repülőgépek az iraki határnál mértek csapást az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezete, a Népi Mozgósítási Erők egy egységére. Az OSDH úgy tudja, a repülők fegyverraktárakat és járműveket is bombáztak. Közölte azt is, nem szíriai milicisták estek áldozatul. A történteket nem kommentálta sem az izraeli, sem pedig az amerikai hadsereg. Izrael az utóbbi hónapokban több hasonló támadást hajtott végre iráni támogatást élvező fegyveres csoportok ellen a polgárháború sújtotta Szíriában. A libanoni és iraki Irán-barát milíciák Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatják a konfliktusban. A síita milí­ciák fenntartják maguknak a jogot az amerikai csapatok elleni bosszúra.