Négy embert kezelnek Skóciában az új koronavírusra jellemző fertőzési tünetekkel

A négy beteg légzőszervi megbetegedéssel került kórházba, és az elmúlt két hétben mind a négyen a vírusfertőzés kiindulópontjának tekintett kínai Vuhan városában jártak.

Öt embert kezelnek az Egyesült Királyságban a tüdőgyulladást okozó új koronavírusra jellemző fertőzési tünetekkel. A betegek közül négyet Skóciában, egyet Észak-Írországban vizsgálnak.

Juergen Haas professzor, az Edinburghi Egyetem fertőző betegségek kutatására szakosodott intézményének vezetője a BBC televíziónak csütörtökön elmondta: a négy skóciai beteg légzőszervi megbetegedéssel került kórházba, és az elmúlt két hétben mind a négyen a vírusfertőzés kiindulópontjának tekintett kínai Vuhan városában jártak.

Hárman közülük Edinburghban élnek, a negyedik Glasgowban lakik.

Haas professzor nagyon valószínűnek nevezte, hogy az Egyesült Királyságban azonosítani fognak koronavírus-fertőzés okozta megbetegedéseket.

Hozzátette: csak az Edinburghi Egyetemen több mint kétezer kínai hallgató tanul, és ők folyamatosan jönnek-mennek Kínába és vissza.

Az észak-írországi közegészségügyi szolgálat csütörtök este közölte, hogy az egyik belfasti kórházban is kezelnek egy férfit magas lázzal járó tünetekkel.

A BBC úgy tudja, hogy az Észak-Írországban megbetegedett páciens is Vuhanban járt az elmúlt napokban, és a hétvégén utazott Belfastba.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter csütörtökön, a londoni alsóházban tartott soron kívüli tájékoztatásában elmondta: Chris Whitty angliai tiszti főorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója az eddigi nagyon alacsony fokozatról alacsony – vagyis eggyel magasabb – szintre módosította a brit lakosság fertőződési kockázatára érvényes útmutatást.

Hancock szerint ez azt jelenti, hogy megnőtt a valószínűsége az új koronavírus okozta betegség megjelenésének az Egyesült Királyságban.

Elmondta azt is, hogy az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) szakértői megkezdték a Vuhan városából Nagy-Britanniába érkező közvetlen repülőjáratok fokozott ellenőrzését, és a Kínából érkező összes egyéb járat utasait is ellátják tanácsokkal arra, hogy mit tegyenek, ha megbetegszenek.

A brit egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a koronavírus-fertőzéses esetek nagy többsége nem halálos kimenetelű, a betegek zöme náthára vagy influenzára emlékeztető tüneteket tapasztal, de végül kilábal a betegségből.

Három kutatócsoport megkezdi a védőoltás kifejlesztését

A jövő járványaival foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEPI támogatásával három kutatócsoport megkezdi a kínai járványt okozó új koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését – vált ismertté csütörtökön Londonban.

Az új védőoltások kifejlesztése rendszerint egy évtizedig is eltarthat, de a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó szövetség, amely két programot egészében, a harmadikat pedig részben finanszírozza, közölte, hogy a célja a munka jelentős felgyorsítása.

A 2017-ben Davosban megalapított, kormányok, magáncégek és civil szervezetek közötti együttműködést koordináló CEPI tervei szerint legalább egy lehetséges vakcina klinikai tesztjét már júniusig elvégezhetik, így a védőoltást egy év alatt teljesen ki lehet fejleszteni, kipróbálni és jóváhagyatni.

A kutatást a Moderna gyógyszer- és vakcinafejlesztő cég végzi az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete, az Inovio Pharma amerikai cég és az ausztráliai Queensland Egyetem közreműködésével.

Az nCoV-2019 néven ismert új koronavírus először a kínai Vuhanban jelent meg. A vírus eddig több mint 600 embert fertőzött meg, és 17 ember halt meg. Kínán kívül Japánból, a Fülöp-szigetekről, Dél-Koreából, Tajvanról, Thaiföldről és az Egyesült Államokból, valamint a Kínához tartozó Hongkongból és Makaóból jelentettek megbetegedéseket.

Mind a három program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.

- Arra törekszünk ezekkel a technológiákkal, hogy a génszekvenálástól 16 hét alatt a klinikai tesztekig jussunk a kórokozókkal – mondta Richard Hatchett, a CEPI vezérigazgatója. – A sikernek nincs biztosítéka, de reméljük, hogy a munka révén jelentős lépést tudunk tenni a betegség elleni védőoltás kidolgozásához.

A CEPI azokat a technológiai platformokat kívánja felhasználni, amelyekkel eredményt értek el olyan más fertőző betegségek ellen, mint a MERS (közel-keleti légúti koronavírus) vagy az ebola – tette hozzá Hatchett.

A védőoltások kidolgozására használt technológiai platformok kiindulási pontként ugyanazokat az alapvető alkotóelemeket használják fel, a génszekvenálás segítségével a különböző kórokozókhoz alkalmazva őket.

Az olyan fertőző betegségek, mint az Afrikában kitört ebola-járvány, a Brazíliából elterjedt Zika vírus és a MERS szórványosak, megjósolhatatlanok és gyorsan terjednek. Az ellenük való védekezést szolgáló vakcinák kidolgozása legalább tíz évig, vagy tovább is eltarthat.

A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) szerint is legalább egy évbe telik az új koronavírus elleni védőoltás kidolgozása.

Seth Berkley, a GAVI vezérigazgatója szerint a tudósok nem ismerik eléggé az új betegség járványtani sajátosságait, hogy jelenleg pontosan meg tudják állapítani a kockázatot.

- Jó hír, hogy a kutatóknak már sikerült szekvenálniuk a vírus genomját (megállapítaniuk az RNS-sorrendjét), így világszerte több szervezet is megkezdhette a munkát a védőoltás kifejlesztéséért – mondta Berkley a dpa német hírügynökségnek.

Védőoltások kifejlesztése a koronavírusok ellen jóval egyszerűbb, mint a malária vagy a HIV-vírus ellen – tette hozzá.

Berkley szerint így is több hónapba telik, amíg az első klinikai tesztekre sor kerülhet, és legalább egy évre lesz szükség, amíg a védőoltás mindenki számára elérhető lesz.

A GAVI nonprofit partneri együttműködést végez kormányokkal, üzleti vezetőkkel, a Világbankkal, jótékonysági és nem kormányszervezetekkel védőoltási kampányokban.

A GAVI – közlése szerint – 2000 óta a világ legszegényebb országaiban több mint 760 millió gyermek védőoltással történő ellátásához járult hozzá, és több mint 13 millió halálesetet előzött meg.