A Forradalmi Gárda jelöltjei vezetnek az iráni parlamenti választáson

A jelöltállítás korlátozását követően a várakozásoknak megfelelőlen a Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló jelöltek vezettek szombaton Teheránban és más városokban a péntek parlamenti választás után.

Egy belügyminisztériumi vezető szerint a hadsereg elitegységével, a Forradalmi Gárdával kapcsolatos listák vezettek a fővárosban. A keményvonalasok a Reuters brit hírügynökség számításai szerint eddig 83 helyet szereztek a törvényhozásban.

Iszmail Muszávi, a belügyminisztérium alá rendelt Választási Bizottság szóvivője szerint szombatra a 208 szavazókerület közül 55-ben leadott voksokat dolgozták fel.

A keményvonalasok győzelme igazolná az ország pragmatikus politikusai iránti bizalomvesztést, akiket meggyengített, hogy Washington kilépett a 2015-ben megkötött atomalkuból és ismét bevezette a korábban feloldott Irán elleni szankciókat – jegyezte meg a Reuters.

A hatóságok eddig még nem közölték a részvételt, amely próbaköve lesz a legfelsőbb vallási és politikai vezetővel, Ali Hamenei ajatolláhhal szoros kapcsolatban álló keményvonalasok népszerűségének. Az atomprogramjuk miatti intenzív amerikai nyomás alatt lévő iráni vezetőknek magas részvételre van szükségük a novemberi tüntetések során megtépázott legitimitásuk bizonyítására. Ez segítene az iráni mindennapokban mindenütt jelen lévő Forradalmi Gárdának, hogy megerősítse a befolyását a politikai, a társadalmi és a gazdasági életben.

Az Őrök Tanácsának a szóvivője, Abbaszali Kadhodai szerint a részvétel mintegy 50 százalékos lesz. A 2016-os parlamenti választásokon 62, 2012-ben pedig 66 százalék volt a részvétel.

A pénteki választáson elért esetleges jó eredmények tükrében a keményvonalasok jobb esélyekkel indulhatnak a 2021. évi elnökválasztáson is. Az elnök ellenőrzi nap mint nap a kormány munkáját.

A parlamenti választásoknak kevés a befolyása az iráni kül- és atompolitikára, amelyek Hamenei hatáskörébe tartoznak, és a jelentősebb reformbarát pártokat 2009 óta betiltották vagy feloszlottak, de a szavazás jól mutatja az iráni kettős – köztársasági és vallási – vezetés egyensúlyi helyzetében keletkezett töréseket. Pénteken Iránban 63 ezer szavazóhelyiségben 58 millió szavazó adhatta le voksát.

A közel-keleti országban a törvényhozó hatalmat az egykamarás, 290 tagú Medzslisz-e Sura-e Iszlami (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) gyakorolja, amelynek 285 tagját közvetlenül, négy évre választják, a maradék öt képviselői helyet a kisebbségeknek tartják fenn.

A jelöltek listáját, miként a parlament által hozott törvényeket is, az Őrök Tanácsának kell jóváhagynia. A testület a mostani választás előtt 7148 képviselőjelölt indulását engedélyezte, de hozzávetőleg ugyanennyi reformer nevét törölte a listáról, az iszlám köztársaság történetében soha ennyi jelöltet nem utasítottak el.

A parlamenti választásokkal egy napon megválasztották a Szakértők Tanácsát is. A 88 vallási vezetőből álló testület feladata Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjének a kiválasztása.