Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az államfői szóvivő, Blazej Spychalski a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: Duda azok mellé állt, akik szerint a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra. Rámutatott: a végső döntés előtt az államfő széles körű konzultációt folytatott, az ellenzéki pártokkal is.
Az államfő kabinetfőnök-helyettese, Pawel Mucha miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtévének elmondta: a Duda által figyelembe vett elemzések nem mutatták ki, hogy az előírások „bármilyen módon is sértenék a lengyel alkotmányt vagy az európai jogot”.
A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások különböző fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik „a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet” folytatnak. Megváltoztatják továbbá a legfelsőbb bírósági elnök megválasztásának módját.
A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előterjesztett módosításokat január végén szavazta meg a lengyel parlament alsóháza (szejm), felülírva ezzel az ellenzéki többségű felsőháznak (szenátus) döntését, amely – szintén a bírói függetlenségre hivatkozva – elvetette a tervezetet.
Az utóbbi időben a lengyel legfelsőbb bíróság azon tagjai, akiket még az előző kormányok idején nevezték ki, többször is kétségbe vonták a PiS-kormányzat idején kinevezett bírák legitim státuszát. Legutóbbi döntésüket azonban múlt héten felfüggesztette a többségében a PiS-kormányzat idején kinevezett alkotmánybíróság.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform államfőjelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska Twitter-bejegyzése szerint Duda egy, „a jogállamiságot rontó” jogszabályt írt alá, ez „újabb lépést jelent a polexit (az Európai Unióból való lengyel kilépés) felé”.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint az új jogszabályok véglegesen eloszlatják a bírák legitimitásával összefüggő kétségeket, stabilizálják a lengyel jogrendszert.
Az egyik támadó hátba szúrta az áldozatot, majd társaival együtt elmenekült a helyszínről.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Rijádban tárgyalt.
A háborús pusztításnak és a szenvedésnek mielőbb véget kell vetni.
A keresztényeknek egyenlő szabadságjogokat kell élvezniük.
Az egyik támadó hátba szúrta az áldozatot, majd társaival együtt elmenekült a helyszínről.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Rijádban tárgyalt.
A háborús pusztításnak és a szenvedésnek mielőbb véget kell vetni.
A keresztényeknek egyenlő szabadságjogokat kell élvezniük.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az egyik támadó hátba szúrta az áldozatot, majd társaival együtt elmenekült a helyszínről.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Rijádban tárgyalt.
A háborús pusztításnak és a szenvedésnek mielőbb véget kell vetni.
A keresztényeknek egyenlő szabadságjogokat kell élvezniük.
XIV. Leó a pápai nyári rezidencián, Castel Gandolfóban fogadta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki csütörtöktől a Rómában kezdődő ukrajnai újjáépítési konferencián vesz részt.
Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén.
A banda már több fesztiválról is ki lett tiltva.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Rijádban tárgyalt.
A háborús pusztításnak és a szenvedésnek mielőbb véget kell vetni.
A rendszerváltás óta a nyugati társadalmakban egyre éleződik a politikai feszültség, ami nálunk termékeny talajra hull.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
