EU-csúcs: ki pénzelje a célokat?

Akár napokig is eltartó költségvetési tárgyalásba kezdtek csütörtök délután a tagállami vezetők Brüsszelben. A rendkívüli EU-csúcson a magyar érdeket Orbán Viktor képviseli, aki már délelőtt egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A vita egyik sarkalatos pontja, hogy a jövőben valóban jogállamisági kritériumokhoz kötik-e az uniós kifizetéseket.

2020. 02. 21. 7:48
KURZ, Sebastian; ORBÁN Viktor
A magyar kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral. Kohézió vagy fukarság? Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Maratoni találkozóra rendezkedtek be tegnap a brüsszeli Európa-épületben a kormány- és államfők. A késő estig tartó tárgyalásokon az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, hétéves keretköltségvetéséről születhet döntés. A rendkívül nehéz és nemzeti érdekektől tagolt alkufolyamat jókora késéssel, a balti országokból érkezett gazdák uniós negyedben tartott demonstrációja közepette kezdődött meg. Az alapproblémát talán a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel fogalmazta meg a legfrappánsabban, amikor a találkozó helyszínére érkezve újságíróknak azt mondta: „Az asztalon fekvő javaslat szerint többet akarunk tenni kevesebbel. Charles Michel talán David Copperfield ikertestvére? Máskülönben nem tudom, hogyan is fog ez működni ” – viccelődött Bettel.

Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, az Európai Tanács belga elnöke tárgyalási alapként a huszonhetek bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékában határozta meg a büdzsé lehetséges főösszegét, tehát körülbelül negyvenmilliárd euróval szűkösebb keretköltségvetést vizionál az előző hétéves ciklushoz képest. Michel ajánlata viszont így is méltányosabb a „fukarnak” emlegetett országok (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) pozíciójánál: ők a GNI egy százalékában gondolkodnak, minél mérsékeltebb büdzsét emlegetve. Az unió előtt álló kihívások és az Európai Bizottság ambiciózus kezdeményezései viszont megkívánnák a forrásokat. – Ha sikeresek akarunk lenni, pénzt kell szánnunk a kitűzött célokra – fogalmazta meg tegnap Ursula von der Leyen elnök, aki optimista hangulatban érkezett a találkozóra. Talán egyedüli elégedett résztvevőként azt fejtegette: tetszik neki Michel javaslata, mert az magában foglalja a zöld átállásra létrehozott méltányossági alapot, illetve a digitalizációra is biztosít forrásokat.

A magyar kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral. Kohézió vagy fukarság?
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ennél lényegesen sötétebb képet festettek más vezetők, mint Sanna Marin finn vagy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök. Angela Merkel német kancellár is rögtön elégedetlenségének adott hangot. Mint mondta, Németország nem igazán lehet megelégedve a mostani tárgyalási alappal. – Összetett feladat előtt állunk – hangoztatta Merkel, aki elmondása szerint modern, ám a hagyományos kihívásokra is jól reflektáló büdzsét szeretne.

Magyarország szempontjából hangsúlyos továbbá, hogy a jelenlegi tervezet a kifizetésekkel kapcsolatban említ jogállamisági kritériumrendszert. Utóbbit a magyar kormány következetesen elutasítja, mondván: az politikai ellentéteket akar jogi módszerekkel szankcionálni. A mostani terv értelmében a tagállamok minősített többségi szavazással bólinthatnak rá a jogállamiság címszó alatti forrás­szüneteltetésre – ezt azonban főként a liberális országvezetők és eurokraták tartják túlságosan gyenge kritériumnak. Tegnap a finn és holland miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár is szigorúbb jogállamisági feltételt sürgetett. Kurz egyébként azt a véleményt is elhessegette, hogy anti­európai lenne a „fukar” államok forráscsökkentésre vonatkozó óhaja. – Demokráciában élünk, minden államnak megvan a saját elképzelése. A nap végén ezekből kell egy közös álláspontot kialakítanunk – fogalmazott az osztrák kancellár, aki előzőleg azonban azt is elárulta: aligha születik gyors megoldás, ő maga egy akár szombatig is eltartó találkozóval tervez.

A magyar érdeket az EU-csúcson Orbán Viktor képviseli, aki már tegnap reggel tárgyalóasztalhoz ült Charles Michellel. A kormányfő a találkozó margóján a visegrádi országok vezetőivel is egyeztetett.

DK-s óhaj

„Ne panaszkodjon, hanem életében először dolgozzon meg a magyar érdekért, és szerezzen több pénzt Magyarországnak” – ezt az üzenetet intézte tegnap a Brüsszelben tárgyaló Orbán Viktorhoz a Demokratikus Koa­líció egyik európai parlamenti képviselője. Molnár Csaba kijelentette: a DK azt kéri a miniszterelnöktől, hogy „ne duzzogjon, hanem dolgozzon, tárgyaljon”. A teljes képhez tartozik, hogy a magyar miniszterelnök egyike annak a mindössze három országvezetőnek – Angela Merkel kancellár és Mark Rutte holland kormányfő mellett –, aki már hét évvel ezelőtt is részt vett az uniós keretköltségvetés kialakításában, így kifejezetten rutinosan érkezett a találkozóra.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.