Magyarország nem kér a jogállamisági kritériumból

Szembemegy az európai demokráciával, egy antidemokratikus módszer, amit mi teljes mértékben elutasítunk – mondta a Magyar Nemzetnek Deutsch Tamás az unió hétéves keretköltségvetés-terveze­tében lévő jogállamisági kritériumokról. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint szinte kizárt, hogy a ma kezdődő rendkívüli EU-csúcson megállapodásra jussanak az országvezetők. A túlságosan átpolitizált jogállamisági vita mellett egy másik hazai szempontként említette, hogy ne az elmúlt időszakban amúgy is rosszul teljesítő tagországokat juttassák minél több EU-s fejlesztési forráshoz.

Nincs konszenzus. Jelentősen kevesebb jutna a kohéziós és agrártámogatásra szánt forrásokra Fotó: Reuters

Ma veszi kezdetét az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a közösség 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó büdzséjének (MFF) kérdése kerül terítékre. Ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tárgyalási alapként a huszonhetek bruttó nemzeti termékének (GNI) 1,074 százalékában határozta meg a lehetséges főösszeget.

Egyúttal emelte a belső piac vívmányaira, a digitalizációra, a határvédelemre és a klímaügyre juttatandó pénzösszeget, ám jelentősen csökkentette a kohéziós és agrártámogatásokra szánt forrásokat. Utóbbi hazánkat is érinti. Maratoni egyeztetéseknek néznek elébe Brüsszelben, ugyanis az utóbbi napokban nemcsak a kérdésben egyetértési joggal rendelkező Euró­pai Parlament, de számos tagállami kormány – köztük a német – bírálta a javaslatot.

Nincs konszenzus. Jelentősen kevesebb jutna a kohéziós és agrártámogatásra szánt forrásokra
Fotó: Reuters

A sikerhez mindenesetre konszenzusra lenne szükség az országvezetők között. A csúcs eredményességének esélyeiről, illetve az MFF-vita magyar szempontjairól Deutsch Tamást kérdeztük.

– Sajnos a legújabb büdzsétervezet sem oldja meg az alapvető problémákat. Pillanatnyilag nincsenek meg egy jó hétéves keretköltségvetés feltételei. Emiatt szinte kizártnak tartom, hogy megállapodás jöjjön létre a mostani ­uniós csúcstalálkozón – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője.

Deutsch Tamás emlékeztetett rá: az Európai Bizottság MFF-re vonatkozó, első javaslata óta összesen négy tagállam töltötte be az EU Tanácsának soros elnökségét, ám épp az utolsó ciklus, a finn kormány és annak tervezete rontott a legtöbbet a helyzeten. – A finneket leszámítva valamennyi tagállam, és az Európai Parlament is lesújtó véleménnyel volt a javaslatról. Pedig nekik kellett volna elvégezniük a legkomolyabb munkát.

Az igazságtalan finn tervezet miatt 2020 elejére még messzebb jutottunk a megegyezés lehetőségétől – hangoztatta a fideszes EP-képviselő, aki szerint a Charles Michel-féle csomag sem oldja meg a fennálló problémákat. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a bizottság ambiciózus kezdeményezései – például a klímavédelem területén – ambiciózus finanszírozást igényelnek.

– Miért azok az országok jussanak több fejlesztési forráshoz, amelyek a rosszabbul teljesítők között voltak az elmúlt időszakban? – említette egy további hazai szempontként.

Magyarország számára ugyancsak kiemelt jelentőséggel bír, hogy a támogatásokat a jövőben valóban a jogállamisági kritériumokhoz kötik-e. Az erről szóló felvetésünkre Deutsch Tamás elmondta: a bizottságnak már most is széles eszköztár áll rendelkezésére, így amennyiben az uniós források nem megfelelő felhasználását tapasztalja, befagyaszthat bizonyos kifizetéseket.

– Nincs arra utaló jel, hogy ezek a mechanizmusok ne működnének – hangoztatta a képviselő, megismételve a magyar álláspontot, miszerint a jogállamiság címszó alatt az eltérő politikai véleményen lévő tagállamokat akarják büntetni. – Nem lehet a politikai véleménykülönbséget önkényesen, jogi szankciókkal megoldani. Ez szembemegy az európai demokráciával, egy antidemokratikus módszer, amit mi teljes mértékben elutasítunk – szögezte le Deutsch Tamás.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is írt, a jelenlegi tervezet említ jogállamisági kritériumrendszert – az efféle szankciókhoz a tagállamok a jövőben minősített többségi szavazással járulhatnának hozzá.

Deutsch Tamás: Nem lehet a politikai véleménykülönbséget jogi szankciókkal megoldani

– Sajnos a legújabb büdzsétervezet sem oldja meg az alapvető problémákat. Pillanatnyilag nincsenek meg egy jó hétéves keretköltségvetés feltételei. Emiatt szinte kizártnak tartom, hogy megállapodás jöjjön létre a mostani ­uniós csúcstalálkozón – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője. Deutsch Tamás emlékeztetett rá: Magyarország számára ugyancsak kiemelt jelentőséggel bír, hogy a támogatásokat a jövőben valóban a jogállamisági kritériumokhoz kötik-e. Az erről szóló felvetésünkre a fideszes EP-képviselő elmondta: a bizottságnak már most is széles eszköztár áll rendelkezésére, így amennyiben az uniós források nem megfelelő felhasználását tapasztalja, befagyaszthat bizonyos kifizetéseket. – Nincs arra utaló jel, hogy ezek a mechanizmusok ne működnének – hangoztatta a képviselő, megismételve a magyar álláspontot, miszerint a jogállamiság címszó alatt az eltérő politikai véleményen lévő tagállamokat akarják büntetni. – Nem lehet a politikai véleménykülönbséget önkényesen, jogi szankciókkal megoldani. Ez szembemegy az európai demokráciával, egy antidemokratikus módszer, amit mi teljes mértékben elutasítunk – szögezte le Deutsch Tamás.