Információs háború robbant ki

Elfajult a héten a világjárvány körüli nagyhatalmi vita, miután egy magas rangú pekingi diplomata azzal vádolta meg Washingtont, hogy a koronavírust az amerikai hadsereg vitte Vuhanba. A kirohanás azzal magyarázható, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök és párttársai is próbálták hitelteleníteni Kínát.

Bemutatót tart az amerikai hadsereg vegyvédelmi zászlóalja Fotó: Lee Jae Won Forrás: Reuters

Frank Olson, az amerikai hírszerzés mikrobiológusa 1953-ban vesztette életét, amikor kiugrott egy New York-i szálloda tizedik emeleti ablakából. A CIA csak 1975-ben ismerte el, hogy kilenc nappal az eset előtt Olsonon pszichedelikus drogot, LSD-t teszteltek. A mikrobiológus az erős kábítószer katonai felhasználását célzó program vezetője volt. Újságírók és nyomozók azóta próbálják feltárni a férfi halálának körülményeit;, az esetről legutóbb 2017-ben készült dokumentumfilm-sorozat. Olson halála azonban csak az egyik különös történet, ami az Egyesült Államok katonai orvoskutatói bázisához, Fort Detrickhez köthető. A hidegháború idején a keleti parton fekvő támaszponton zajlott például az amerikai biol­ógiai és vegyi fegyverek fejlesztését célzó katonai program, nem meglepő tehát, hogy könyvek, filmek, képregények kedvelt helyszínévé vált.

Fort Detrick a koronavírussal összefüggésben is felmerült már, az azonban meglepte a közvéleményt, hogy egy magas rangú kínai diplomata a Twitteren is felveti az amerikai hadsereg és a járvány közötti kapcsolatot sejtető összeesküvés-elméletet. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Csao Licsien (Zhao Lijian) azt sugallta a közösségi oldalon, hogy az Egyesült Államok nem kellően átláthatók a vírus terjedésével kapcsolatban, egyben kijelentette: az is elképzelhető, hogy az amerikai hadsereg vitte a vírust a közép-kínai Vuhanba. Nem sokkal később a külügyi szóvivő kollégája sajtótájékoztatón jelezte, Csao véleménye nem tükrözi a hivatalos pekingi álláspontot.

A diplomata ugyanakkor érzékeny pontra tapintott, Washington ugyanis valóban titkolózik az amerikai járványhelyzettel kapcsolatban. Erről korábban a nyugati sajtó is több cikket közölt, majd szerdán a Fehér Ház arra utasította a szövetségi egészségügyi hivatalokat, hogy titkosítsák valamennyi, a koronavírussal kapcsolatos magas szintű megbeszélés jegyzőkönyvét. Ilyen gyakorlatra amerikai hírportálok szerint korábban nem volt példa.

A pekingi külügy kirohanása azonban mindenekelőtt válaszlépésként értelmezhető, az Egyesült Államok ugyanis különböző szinteken, rendszeresen emlékezteti a világot Kína és az egyre terjedő járvány közötti kapcsolatra.

Donald Trump kedden a Twitteren osztott meg egy bejegyzést, amelyben a betegséget Kína-vírusnak nevezik, ami egybevágott nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien megjegyzésével. Szerdán azzal vádolta meg Kínát, hogy magatartása miatt a világ két hónapot elvesztegethetett a fertőzés elleni küzdelemben. O’Brien azzal érvelt, hogy Peking nem adott azonnali és pontos tájékoztatást a járványról. Az NBC News tegnap közölt cikket a témában, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy a republikánus politikusok következetesen Vuhan-vírusként vagy a Kína-vírusként hivatkoznak a betegségre.

Bemutatót tart az amerikai hadsereg vegyvédelmi zászlóalja
Fotó: Reuters

A kínai külügyi szóvivő, Csao megnyilvánulása ebbe az eseménysorozatba illeszthető. Ahogyan azonban arra több elemző is felhívta a figyelmet, Peking túlreagálta Washington vádaskodását, a belföldön már közölt, tudományosan nem megalapozott összeesküvés-elméletek nemzetközi terjesztése hiteltelenítheti valós eredményeit. Kínának a járvánnyal kapcsolatos diplomáciai stratégiája ugyanis éppen a felelősségvállalással összekapcsolható segítségnyújtást helyezi előtérbe. Peking egészségügyi felszerelést és szakembereket küld több érintett országba; a legnagyobb támogatást eddig a súlyosan fertőzött Olaszország kapta.

Felelősségre vonás

Szokatlanul éles hangot ütött meg a vuhani városvezetésnek címzett véleménycikkében a Cajhszin (Caixin) gazdasági szaklap. A koronavírus epicentrumának számító közép-kínai város, Vuhan vezetése ugyanis az elmúlt hetekben indított kampányában arra buzdította a lakosokat, hogy fejezzék ki hálájukat a Kínai Kommunista Pártnak a vírus elleni eredményes harcért. – Inkább a kínai hivatalnokoknak kellene köszönetet mondaniuk az egészségügyi dolgozóknak, a betegeknek és a veszteséget elszenvedett családoknak – reagált a hírre a cikk szerzője. A vesztegzár alá vett Vuhanban a hivatalos adatok szerint több mint 2500 ember vesztette életét a koronavírus-járványban, és többször felmerült a városvezetés politikai felelősségének kérdése. Február elején több helyi hivatalnokot, illetve a Hupej tartományi kínai Vöröskereszt vezetőit menesztették, ez azonban elemzők szerint nem fogja kielégíteni az emberek igazságérzetét. Valószínűsíthető, hogy a járvány lecsengése után közigazgatási reformot hajt végre a pekingi vezetés, amit a vuhani politikusok karrierje aligha él majd túl.