Minden ötödik európai szenved a zajszennyezéstől

Baleset a Szentendrei úton Fotó: Lakatos Péter

Minden ötödik európai zajszennyezéstől, egy olyan problémától szenved, amely az utóbbi években egyre jelentősebbé válik a megnövekedett közúti forgalom és az urbanizáció következtében – állapította meg egy vezető európai környezetvédelmi szervezet csütörtökön közzétett jelentésében.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslése szerint mintegy 113 millió embert érint a zajos közúti forgalom. A hivatal Környezeti zaj Európában 2020 című jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a városi növekedés miatt egyre több ember van kitéve a túl zajos közlekedésnek a zajcsökkentő szabályozások ellenére.

2012 és 2017 között nem változott a nagy zajnak kitett emberek száma, és Európában 2020-ra sem fog csökkenni az zajszennyezés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szintre.

A fő zajforrás Európában a közúti forgalom, ezt a vasúti forgalom zaja követi, majd a légi forgalom és az ipari zaj következik a sorban. A vasúti közlekedés zaja 22 millió embert érint, a légi közlekedésé pedig négymilliót – közölte a koppenhágai központú hivatal.

A zajszennyezés számos betegséget okozhat, szerepe lehet a szívbetegség kialakulásában és az idő előtt bekövetkező halálozásban is. A környezeti zaj évente 12 ezer korai halálozást okoz az európai térségben a hivatal szerint.

A zajszennyezés további káros hatásai között szerepel az alvászavar, ami több mint hatmillió embert érint. Emellett a zajos környezet a gyerekek iskolai teljesítményére is hatással van: kimutatták, hogy gyengébb lesz miatta az olvasási képességük.

A zajszint csökkentése érdekében az EEA az elöregedett közutak felújítását, a forgalom zökkenőmentesebb szervezését javasolta a városoknak, és felvetette, hogy a lakott területeken óránként 30 kilométerre kell csökkenteni a megengedett sebességet. A zaj csökkentését szolgálhatja a kerékpáros és gyalogos, valamint az elektromos járművekkel való közlekedés támogatása is.