Drasztikusan növekedni kezdett a halálos esetek száma

Nagy árat fizetnek a „nyájimmunitás” eléréséért Svédországban.

Stockholm, 2020. április 22. A tavaszi napsütést élvezik az emberek a stockholmi Királyi Drámai Színház lépcsõin a koronavírus-járvány idején, 2020. április 22-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Janerik Henriksson Fotó: Janerik Henriksson

A vasárnapi 97 haláleset a május végére prognosztizált csúcson napi 250 körül lesz, ha semmi sem változik, és nem találnak újabb gócpontokat idősotthonokban vagy a no-go zónákban – olvasható a V4NA Hírügynökség oldalán.

Fotó: V4NA

Már április közepén látszott, hogy a svéd kormány által „nyájimmunitásnak” nevezett cél elérése közben tragikusan alakulnak az egymillió főre vetített adatok. Svédországban ez 86 halottat jelentett, míg Finnországban 9-et, Norvégiában 20-at. A Dailyfinnland szerint a helyzet most még tovább romlott, hiszen ahogy megjött a melegebb idő – kijárási korlátozás híján – Stockholmban egyre többen mentek el a bárokba, kávézókba és az éttermekbe.

A növekvő halálozási adatok arra késztették Mikael Damberg belügyminisztert, hogy szigorúbb és gyakoribb ellenőrzéseket hajtasson végre. Így a rendőrök most arra figyelnek, hogy a polgárok betartják-e a távoltartási ajánlásokat, és hogy az éttermekben elég messze vannak-e egymástól az asztalok. Úgy tűnik egyelőre ez a szigorítás maximuma, amit a svéd kormány elvár, mert a stockholmi polgármester, Anna Konig Jerlmyr is azt kérte, hogy a rendőrség a nap minden órájában véletlenszerűen végezzen éttermi és bár-ellenőrzéseket, és azzal fenyegette meg a tulajdonosokat, hogy bezárja azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek nem követik az ajánlásokat.

A járvány még messze nem ért véget – fogalmazott Anders Tegnell epidemiológus a svéd televízióban a hétvégén. Hogy ez mennyire így van, azt az aktuális adatokat és előrejelzéseket mutató honlapon is megnézhető. E szerint a legtöbb halott körülbelül 23 nap múlva, május 20-a körül lesz.

Akkor, a vasárnapi 97-hez képest körülbelül 252 lesz a halottak száma. Mármint abban az esetben, ha a kormány semmit sem változtat a politikáján, ha a lakosok nem találkoznak még gyakrabban mint eddig, és főként, ha az összezárt nagyobb közösségekben, mint például a idősotthonokban nem terjed el még jobban a vírus mint eddig.

Ugyanilyen gócpont lehet Svédország több mint 60 no-go zónája, vagy munkásotthona, amelyre friss példa a pandémiát eddig mintaszerűen kezelő Szingapúr, ahol egy több száz fős otthon lakói fertőződtek meg, és most innen nő ki a fertőzések „második hulláma”.