A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
A kedden nyilvánosságra került fejleményért a képviselőház elnöki tisztségét betöltő, az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) vezető Marcel Ciolacu a kormányt hibáztatta, amely késve véleményezte a tervezetet. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Johannis ezek után szerdán szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatban azzal vádolta a PSD-t, hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”, azt sugallva, hogy a PSD a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kötött titkos megállapodás alapján szervezett egy „mérgező többséget” a parlamentben, és tudatosan segített be az autonómiatervezet elfogadásába.
A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.
A szerdai szenátusi vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták „árulással” a képviselőházi malőr miatt.
Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.