A miniszter kiemelte: a koronavírus-járványt még nem sikerült legyőzni, az Európai Unió tagállamai a folyamat különböző szakaszában vannak, és nem lehet tudni biztosan, hogy elérte-e már a csúcspontot európai szinten a betegek száma. További intézkedéseket kell tenni a polgárok életének és egészségének védelmére, és haladéktalanul biztosítani kell a járvány sokkhatása alá került európai gazdaság helyreállításához szükséges eszközöket és forrásokat.
Megállapodásra kell jutni az EU többéves pénzügyi keretéről is, ami normális körülmények között is gigantikus feladat lenne, most pedig a lehetetlennel határos – közölte. A migrációs válság sem ért véget, a tömeges mozgások a világjárvány után előreláthatóan a korábbinál is nagyobb erővel indulnak majd be újra. A brit EU-tagság megszüntetésének folyamata (brexit) sem zárult le, mert még meg kell kötni egy mindkét félnek előnyös megállapodást a jövőbeli kapcsolatok keretéről.
Mindezen feladatokat olyan globális gazdasági környezetben kell megoldani, amelyben létfontosságú a versenyképesség megőrzése és erősítése, ezért a konszenzuskeresés és az együttműködés ma fontosabb, mint bármikor korábban – írta Varga Judit.
A német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere, Michael Roth a Die Weltben közölt legutóbbi vendégkommentárjában viszont mégis egy ellenségképet vázolt fel, és ez az ellenség Magyarország.
Ennek oka, hogy Magyarország állítólagosan nem tartja tiszteletben az európai integráció alapelveit, különösen a demokráciát és a jogállamiságot – fejtette ki a Varga Judit, megjegyezve: nagy a kísértés, hogy részletesen megmagyarázza, mennyire téves a német politikus állítása, de ezt már többször és sok helyen megtette, és érveit Michael Roth nem akarja hallani és látni.
Adódik a kérdés, hogy mi ennek az oka, és milyen következményekhez vezet. A következményeket nem nehéz felmérni: közösen vallott és magától értetődő értékeink politikai eszközzé válnak, és így nem egységet kovácsolnak, hanem megosztottságot okoznak – írta az igazságügyi miniszter.