Koreográfia szerint lépett Klaus Johannis

Már nem kifizetődő a magyarellenesség Romániában?

epa08387037 A handout photo made available by the Romanian Presidency shows Romanian president Klaus Iohannis making a media statement at the end of the working meeting organized at Cotroceni presidential palace with several representatives of the Government, on the topic of COVID-19, in Bucharest, Romania, 27 April 2020. President Klaus Iohannis announced on Monday that students will not return to classes this year, schools and kindergartens will remain closed until September 2020. Classes will continue to be conducted remotely, and students' final grades will be assign based on the results obtained until the closure of schools, which took place in March. The courses will end on June 12, as established in the structure of the 2019-2020 school year. The Baccalaureate exams and the National Assessment will take place on the established dates, but in conditions of health safety: the distance between students will be respected, the temperature of each person will be taken, disinfection will be done. Romania's 19 million inhabitants are still living under a full national lockdown in a bid to slow down the spread of the pandemic COVID-19 disease caused by the SARS-CoV-2 coronavirus. EPA/DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES Fotó: DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT

A kormányzó román Nemzeti Liberális Párt népszerűségének csökkenésével, illetve a járvány utáni időszakra vonatkozó gazdasági terv hiányával magyarázza a lapunknak nyilatkozó elemző Klaus Johannis államfő (képünkön) magyarellenes kirohanását, a magyarkártya újbóli bevetését a bukaresti belpolitikában. Johannis szerdán az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak átadásával” vádolta meg, s arra is utalt, hogy valamiféle titkos egyezkedés zajlott a magyar kormányfő és a Szociáldemokrata Párt elnöke között. Orbán Viktor erre tegnap úgy fogalmazott: az államfő személyében tiszteletre méltó embert ismert meg, aki kiáll az elvei mellett. Ezért is értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”.

Lapunk megkérdezte Barabás T. Jánost, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzőjét, miért éppen most és ilyen formában kapta elő a magyarkártyát Johannis. A Románia-szakértő szerint megtervezett politikai kampányról van szó. Március közepétől hirtelen sokszorosára növekedett a bukaresti médiában a magyarokkal kritikus cikkek száma. Ezt követően politikai üzenetek hangoztak el például a román külügyminiszter és a budapesti nagykövet részéről, amelyek a Nyugat egyfajta szócsövének szerepében tetszelegve nyilatkoztak kritikusan a magyar demokráciáról.

– Johannis beszédének időzítése a politikai marketingkampány csúcspontja, de nem véletlenül esett erre a napra: épp a nyilatkozata előtt vált ismertté egy felmérés, miszerint az államfő Nemzeti Liberális Pártjának népszerűsége 33 százalékra apadt, az ellenzék támogatottsága pedig növekedett. Vagyis erős eszközöket kell bevetni a népszerűségvesztés megállítására. Ez pedig hagyományosan a magyarkártya, hiszen a PNL-kormány, illetve az államfő képtelen gazdasági vagy más érvekkel szimpátiát szerezni. Romániának nincs gazdasági terve a járvány utánra – fogalmazott Barabás T. János. Johannis kirohanását követően meglepően sok román ellenzéki politikus és még több újságíró, értelmiségi bírálta élesen az elnököt, amiért a nacionalizmust használja politikai eszközként.

– Már nem kifizetődő a magyarellenesség Romániában? – kérdeztük. – A magyarkártya annyiban jöhet be, hogy a szocialista választói bázisnak tekintett, főleg vidéki, alacsonyabban képzett, idősebb és nacionalistább gondolatvilágú szavazókat csábíthatja el. Mindezért viszont nagy árat kell fizessen, gyengül a jövőt jelentő városi fiatalok támogatása – mondta a szakértő.