Profik a válságkezelésben

A koronavírus-járvány kezelésében az első kérdés az volt, hogy a kormányok által választott stratégia elsősorban a gazdaságot vagy az emberéleteket akarja-e megmenteni – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus, akivel áttekintettük, mely uniós tagállamok kormányai tudtak profitálni a vészterhes időkből és hol esett a legnagyobb mértékben a kabinetek támogatottsága. 

Az osztrák kancellár (balra) Boris Johnson brit kormányfő vendégeként, még februárban. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Az osztrák kancellár (balra) Boris Johnson brit kormányfő vendégeként, még februárban. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem
Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Svédország

Az észak-európai országban a kormány átengedte a szakembereknek a járványkezelést, de ettől még a politikai felelősség nyilván a kormányt terheli a következményekért, mutatott rá a különutas svéd válságkezelési modell hátulütőire Kiszelly. Mint fogalmazott: amíg úgy nézett ki, hogy más uniós tagállamokhoz képest kisebb gazdasági károkkal ússzák meg a koronavírust, addig növekedett a kormány népszerűsége, azonban amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Svédország nagyobb emberáldozattal ugyanolyan gazdasági recessziót szenved el, mint más uniós tagállamok, onnantól csökkenő tendenciát mutat a kormány népszerűsége. Kezdetben azt hitték, gazdasági értelemben olcsón megússzák, de mostanra világossá vált, hogy felesleges áldozatot hoztak. Most pedig ott ugyanúgy elbocsátásokkal néznek szembe az emberek, mint bárhol másutt Európában.

Nagy-Britannia

Boris Johnson brit miniszterelnök kezdetben – a svéd stratégiához hasonlóan – a gazdaságot akarta megmenteni, időközben ugyanakkor rájöttek, hogy nem úszható meg az az áldozat, amit a legtöbb uniós tagállam a szigorú korlátozások bevezetésével vállalt. Amikor április elején kiderült, hogy a miniszterelnök is megfertőződött, ez nagy szimpátianövekedést hozott neki, a válságkezelési stratégián pedig már a megbetegedése előtt változtatott az emberéletek védelmezése érdekében. Kiszelly szerint a válság csak növelte az angol társadalomban meglévő egyenlőtlenségeket. Volt egy pillanat, mikor mindenki azt gondolta, egy igazságosabb társadalom alakul ki a járvány utáni időkben. Aztán kiderült, hogy nem, sőt minden rosszabb lett. Ez pedig a briteket különösen sújtja, hiszen a szigetországban, illetve általában az angolszász államokban nagyobbak a különbségek a szegények és a gazdagok között. Ez tükröződik a mostani zavargásokban is. Nemcsak a rendőri túlkapás során elhunyt George Floyd miatt tüntetnek, hanem azért is, mert rájöttek, a feketéknek és a szegényeknek csak még rosszabb lesz a helyzetük, mint a válság előtt.

Franciaország

Emmanuel Macron sem teljesített túl jól a válság alatt; nem túl magasak a francia elnök támogatottsági mutatói, ő sem tudott igazán profitálni a koronavírusos helyzetből – állítja Kiszelly Zoltán. A Politico brüsszeli hírportál statisztikája szerint a válság márciusi berobbanásakor némileg javult az elnök megítélése és a társadalom 57 százaléka nem támogatta Macron politikáját a januári 66 százalékhoz képest. A mutató mostanra ismét folyamatosan növekszik: júniusban az emberek hatvan százaléka nem támogatja már az elnököt. – Kiderült, hogy Franciaország, a grande nation (nagy nemzet) valójában gyenge nemzet – mondja a politológus, utalva arra: a járvány csak felfüggesztette Macron mélyrepülését. Az elnök által végrehajtani kívánt „óvatos reformocskák” továbbra is heves társadalmi indulatokat gerjesztenek.

– Kiderült, hogy Franciaországban meztelen a király; a válság kezelése jól mutatta, hogy sokkal közelebb áll a spanyolokhoz és az olaszokhoz, mint a németekhez. Bár Berlin próbálja komolyan venni Macront, inkább csak alibiként tartja maga mellett a franciákat, hogy ne német kezdeményezésként kerüljenek terítékre az uniós ügyek, de ettől még Franciaország leszálló ágban lévő állam, idestova tíz éve – állítja a politológus.

Kettős mérce Európában

– Miközben Magyarországon hamarosan véget ér a veszélyhelyzet, amelyben a liberális fősodor a diktatúra bevezetését vélte felfedezni, Franciaországban egészen július közepéig eltart az elnököt különleges jogkörökkel felruházó rendkívüli állapot – mutatott rá Varga Judit igazságügyi miniszter a Valeurs actuelles konzervatív francia hetilapnak adott interjúban. Az európai uniós kapcsolatokért is felelős tárcavezető úgy fogalmazott: a magyar kormánnyal szemben megfogalmazott liberális kritikák vezérmotívuma valójában nem volt más, mint a „fake news”, azaz az álhír. Hozzáfűzte: volt egy kétoldalas törvényünk, de senki nem vette arra a fáradságot, hogy elolvassa. Varga Judit szerint az ­Európai Parlamentben a liberális ideológia a domináns, ami lehetővé teszi a tagállamok kritizálását, miközben semmilyen konkrét lépést nem tettek a vírus elleni küzdelemben. – Az Európai Parlament nem része a megoldásnak, hanem további problémaként jelent meg azzal, hogy megtámadta az európai család egyik tagját – mondta a miniszter a francia lapnak.