Zavargások és félelem Amerikában

A számos államban bevezetett kijárási tilalmat semmibe véve vonultak emberek ezrei az utcákra.

Tiltakozók egy égő üzlet előtt Minneapolisban. A Nemzeti Gárdát is mozgósították a rend helyreállításáért Fotó: MTI/EPA

Az elmúlt napokban rendületlenül folytatódtak az Egyesült Államok-szerte kirobbant tüntetések és zavargások, amelyekre évtizedek óta nem volt példa. A számos államban bevezetett kijárási tilalmat semmibe véve vonultak emberek ezrei az utcákra, hogy kifejezzék tiltakozásukat, amiért egy színes bőrű férfit múlt kedden megölt egy fehér rendőr. A tüntetések azonban sok helyütt rendbontásba, randalírozásba és fosztogatásba csaptak át. Több mint hetven város nyugalma bolydult fel, olyanoké, amelyeknek utcái a koronavírus-járvány miatt nemrég még üresek voltak. A rohamrendőrséget többek között New Yorkban, Chicagóban, Philadelphiában és Los Angelesben kellett bevetni: a rendfenntartók könnygázzal és gumilövedékekkel vették fel a harcot a helyi üzleteket kifosztó, rendőröket kövekkel hajigáló, rendőrautókat felgyújtó vandálok ellen. A belföldi vészhelyzetek kezelésére szakosodott Nemzeti Gárda egységeit tizenöt államba és a fővárosba, Washingtonba is kivezényelték.

Donald Trump a radikális baloldali tüntetőket tette felelőssé a zavargásokért. – Határozottan ellenzem, hogy bárki visszaéljen ezzel a tragédiával, fosztogasson és raboljon, megtámadjon és fenyegessen másokat

– fogalmazott Trump.

Az elnök egyben szörnyűnek nevezte a George Floyd halálához vezető rendőri intézkedést, és úgy fogalmazott: a durván eljáró egyenruhások foltot ejtettek a tisztességes amerikai rendőrség becsületén. A 46 éves George Floydra azért hívták ki múlt kedden a rendőrséget Minneapolisban, mert hamis 20 dolláros bankjeggyel akart kifizetni egy doboz cigarettát. Egy mobiltelefonon rögzített videófelvétel tanúsága szerint a megbilincselt és földre kényszerített áldozat nyakán legalább nyolc percen keresztül térdepelt egy fehér rendőr.

Tiltakozók egy égő üzlet előtt Minneapolisban. A Nemzeti Gárdát is mozgósították a rend helyreállításáért

Floyd hiába ismételgette, nem kap levegőt, a rendőr nem vett tudomást a kéréséről. A fekete férfi eszméletét vesztette, nem sokkal később meghalt. A rendőr, Derek Chauvin ellen gyilkosság miatt emeltek vádat.

Az eset miatt az amerikai elnök rezidenciája, a Fehér Ház előtt folyamatosak a tüntetések. A városban kövekkel támadtak a rendőrökre és épületeket, illetve szobrokat gyújtottak fel a randalírozók. Tüzet gyújtottak az ikonikus Szent János-templom alagsorában is, a tűzoltók azonban hamar megfékezték a lángokat. Az 1816-ban felszentelt episzkopális templomban az erőszakos tüntetők lerántottak egy amerikai nemzeti lobogót a templomban, majd lángra lobbantották.

A lengyel és az amerikai szabadságharcok hőse, Tadeusz Kościuszko emlékművét is megrongálták, amit felháborítónak nevezett a washingtoni lengyel nagykövet.

Az AP amerikai hírügynökség egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati munkatársra hivatkozva azt jelentette, hogy Donald Trumpot a péntek esti zavargásokkor rövid időre egy olyan föld alatti bunkerba kísérték, amely terrortámadások esetén hivatott védelmet biztosítani a mindenkori elnöknek.

Erős mondatok

Donald Trump amerikai elnök: George Floyd emlékét zavargók, fosztogatók és anarchisták sértik meg. Az erőszakot és vandalizmust az Antifa és más radikális baloldali csoportok irányítják, ártatlan embereket terrorizálva.

Joe Biden, a Demokrata Párt várható elnökjelöltje: Gyötrelmekkel küszködő nemzet vagyunk, de nem szabad megengednünk, hogy ezen gyötrelmek elpusztítsanak bennünket. Dühös nemzet vagyunk, de nem szabad megengednünk, hogy a düh felemésszen bennünket.

Barack Obama volt amerikai elnök: Ennek nem szabadna megtörténnie 2020 Amerikájában. Osztozom többmilliónyi amerikai fekete gyötrelmeiben, akikkel tragikusan, fájdalmasan és zavarba ejtően másként bánnak.

William Barr igazságügyi miniszter: A szélsőbaloldali és anarchista csoportok foglyul ejtették a tüntetéseket.

Tim Walz, Minnesota állam kormányzója: A Minneapolisban kialakult helyzetnek semmi köze ­George Floyd meggyilkolásához. Arról van szó, hogy félelmet akarnak kelteni, és destabilizálni szándékoznak nagyvárosainkat.

Keisha Lance Bottoms, Atlanta polgármestere: A probléma lényege, hogy fegyvertelen feketéket ölnek meg Amerikában. De ez nem Atlanta, ez nem tüntetés, ez nem Martin Luther King szellemisége.

Melvin Carter, a minnesotai St. Paul város polgármestere: Az afroamerikaiak dühe előrelátható volt, érthető és jogos, de sajnos pusztító és elfogadhatatlan módon fejezik ki.

Dermot Shea, a New York-i rendőrkapitányság parancsnoka: Ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel az elmúlt harmincévnyi rendőri szolgálatom során szembesültem.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője: Az Egyesült Államokban zajló zavargások ügye amerikai belügy, amelybe Oroszország semmilyen módon nem szándékozik beavatkozni.

A Kentucky állambeli Louisville-ben kitört zavargások során tegnap virradóra lelőtték az egyik tüntetőt. Detroitban is meghalt egy ember, ­miután valaki egy autóból a tüntető tömegbe lőtt. Minneapolisban a tüntetők közé akart hajtani egy férfi a teherautójával, de időben megállították és őrizetbe vették. Az AP hírügynökség szerint az elmúlt napokban több mint 4400 embert tartóztattak le rendzavarásért és a kijárási tilalom megszegéséért. George Floyd öccse, Terence elítélte a zavargásokat, mondván, testvére békeszerető ember volt. Bár a liberális szemléletű híradások a rendőri túlkapásokat is hangsúlyozták a tudósításaikban, még a Trumpot gyakran bíráló demokrata párti képviselőnő, Ilhan Omar is azt mondta, minnea­polisi választókerületében félnek az ott élők a randalírozóktól. – Ezek nem azok az emberek, akik a fekete emberek jo­gaiért harcolnak – mondta az ABC News hírcsatornának.

George Floyd hiába könyörgött Derek Chauvin rendőrtisztnek

Megfigyelők szerint Martin Luther King polgárjogi harcos 1968-ban történt meggyilkolása óta nem volt példa ilyen kiterjedt, a társadalmi különbségekből fakadó lázadásra. – Minden szempontból megérett a helyzet arra, hogy ilyen nagyszabású, az ország minden területére kiterjedő tüntetések és zavargások robbanjanak ki. Sok olyan eset volt az elmúlt években, amikor ártatlan fekete embereket öltek meg rendőrök. Most valószínűleg betelt a pohár – nyilatkozta lapunknak Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. – Mindehhez hozzájárul, hogy a világon a leginkább az Egyesült Államokat sújtó koronavírus-járvány leginkább a szegényebb rétegeket hozta nehéz helyzetbe. Közülük sokan haltak bele a vírusba és veszítették el az állásukat. Tehát egy egészségügyileg, gazdaságilag és szociálisan törékeny helyzet állt elő számukra. Ez vezethetett most a robbanáshoz – tette hozzá a szakértő. Ugrósdy Márton szerint a zavargások tematizálni fogják a novemberi elnökválasztást, nem elsősorban abból a szempontból, hogy két idős fehér férfi lesz a két fő elnökjelölt. A szakértő úgy véli, a republikánus színekben újrainduló Donald Trump sokak szemében nem a megbékélést szimbolizálja, de a demokrata párti Joe Biden sem tudott értelmes választ adni a most felmerülő súlyos problémára.

Szimpátia és szolidaritás

Világszerte több helyen tartottak tiltakozó akciókat a rendőri túlkapások ellen, illetve tömegek fejezték ki szolidaritásukat az egyesült államokbeli tüntetők mellett, akik George Floyd halála miatt vonultak utcára. London központjában vasárnap ezrek tüntettek. – Nincs igazság! Nincs béke! – skandálták. Brazíliában is voltak tiltakozások a helyi nyomornegyedekben élő feketék elleni gyakori rendőri bűncselekmények ellen. A tömeg feloszlatására könnygázt vetettek be. Kanadában demonstrációt szerveztek a rasszizmus ellen, amely összecsapásokba torkollott a rendfenntartók és egyes résztvevők között. Utóbbiak köveket dobáltak, és voltak, akik kirakatokat törtek be. (MTI)