Papíron nincs sok jogvitánk Brüsszellel
Az Európai Bizottság pénteken közzé tette az uniós jog betartásról és betartatásáról szóló, a tagállamok jogharmonizációját is vizsgáló, 2019-re vonatkozó jelentését. Ebből kiderült: az uniós testület csak a tavalyi évben 797 alkalommal indított új kötelezettségszegési eljárást adott tagállammal szemben, és 316 esetben küldött indoklással ellátott véleményt, amennyiben a közösségi jog sérülését tapasztalta.
Brüsszelben rangsorolták is a „fekete bárány országokat”, de meglepetésre nem Lengyelország vagy Magyarország végzett az élen – 2019 decemberének végére az unió Ciprussal, Görögországgal és Bulgáriával folytatta a legtöbb új jogvitát, de Románia és Írország is az első ötben végzett.
Hazánkkal szemben 33 esetben indult kötelezettségszegési eljárás a friss adatok szerint: ez tízzel kevesebb, mint az éllovas Ciprus esetében, viszont hússzal több a sereghajtó litvánok mérlegénél. A jogállamisági ügyekben Brüsszellel szintén gyakran szembe kerülő Varsó ellen 35 új eljárás indult 2019-ben.
Összesen egyébként 1564 ilyen ügy volt folyamatban a tavalyi év végéig: Magyarország az összesítésben már az első tizenöt, az uniós jogot potenciálisan sértő EU-állam közé sem került be.
Viszont az abszolút éllovas Spanyolországgal szemben majdnem száz kötelezettségszegési eljárás zajlott. Az EU motorállama, Németország, illetve az uniós intézmények zömének helyet adó Belgium követi a spanyolokat a brüsszeli feketelistán.
A migráció továbbra is a leginkább vitás pont
Ami hazánk 2019-es mérlegét illeti, a 33 eljárás zöme a belső piacot és ipart, a mobilitási ügyeket és a migráció kérdését érintette. Ránézésre ebben sincs semmi különös: az összesített, mind az 1564 eljárást elemző listán is nagyjából ezek azok a dimenziók, ahol a bizottságnak gondja akad a tagállamok jogértelmezésével, noha az összesítésben a környezetvédelmi viták súlya a meghatározó, és itt a migrációs jellegű ügyek csak a torta ötödik legnagyobb szeletét jelentik.
A magyar jelentés csak felületesen utal rá egyébként, de a 2019-ben indított magyar eljárások olyan politikailag is túlfűtött ügyeket firtatnak, mint a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása vagy az egykori röszkei tranzitzónában való élelmezés kérdése.
Beszédes továbbá: 2019-ben a legtöbb belügyi és migrációs vita Magyarországgal, Bulgáriával, Szlovéniával és Portugáliával szemben indult.
Von der Leyen: A jogállamiság közös felelősségünk
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelentéscsomaghoz írt bevezetőjében hangsúlyozta, a jogállamiság tisztelete az Európai Unió alapja – emiatt is fontos, hogy a bizottság ellássa a szerződések őre funkcióját, és kikényszerítse a közösségi jog betartását. Szerinte ezek a jelentések ilyen módon a bizottsági munka lenyomatai is. – Az alapvető jogok és a jogállamiság tisztelete a tagállamok és az uniós intézmények közös felelőssége marad – írta az elnök.
