Brüsszel és Budapest viszonya igencsak békés a statisztikákban

A 2019-ben indult jogvitákról tett közzé elemzést pénteken az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság. Ebből kiderült, papíron Magyarországnak nem volt sok vitás ügye Brüsszellel tavaly, az összesítésben pedig ennél is békésebb a helyzet. A kötelezettségszegési eljárások jelentős része ugyanakkor egy politikailag túlfűtött témát, a migrációt érinti.

Brüsszel, 2020. július 21. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az Európai Unió négy napig tartó brüsszeli csúcstalálkozóját követõen 2020. július 21-én. A tagállamok vezetõi elfogadták az EU 2021 és 2027 közötti idõszakra szóló keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagot. MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Papíron nincs sok jogvitánk Brüsszellel

Az Európai Bizottság pénteken közzé tette az uniós jog betartásról és betartatásáról szóló, a tagállamok jogharmonizációját is vizsgáló, 2019-re vonatkozó jelentését. Ebből kiderült: az uniós testület csak a tavalyi évben 797 alkalommal indított új kötelezettségszegési eljárást adott tagállammal szemben, és 316 esetben küldött indoklással ellátott véleményt, amennyiben a közösségi jog sérülését tapasztalta.

Brüsszelben rangsorolták is a „fekete bárány országokat”, de meglepetésre nem Lengyelország vagy Magyarország végzett az élen – 2019 decemberének végére az unió Ciprussal, Görögországgal és Bulgáriával folytatta a legtöbb új jogvitát, de Románia és Írország is az első ötben végzett.

Hazánkkal szemben 33 esetben indult kötelezettségszegési eljárás a friss adatok szerint: ez tízzel kevesebb, mint az éllovas Ciprus esetében, viszont hússzal több a sereghajtó litvánok mérlegénél. A jogállamisági ügyekben Brüsszellel szintén gyakran szembe kerülő Varsó ellen 35 új eljárás indult 2019-ben.

Fotó: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Összesen egyébként 1564 ilyen ügy volt folyamatban a tavalyi év végéig: Magyarország az összesítésben már az első tizenöt, az uniós jogot potenciálisan sértő EU-állam közé sem került be.

Viszont az abszolút éllovas Spanyolországgal szemben majdnem száz kötelezettségszegési eljárás zajlott. Az EU motorállama, Németország, illetve az uniós intézmények zömének helyet adó Belgium követi a spanyolokat a brüsszeli feketelistán.

A migráció továbbra is a leginkább vitás pont

Ami hazánk 2019-es mérlegét illeti, a 33 eljárás zöme a belső piacot és ipart, a mobilitási ügyeket és a migráció kérdését érintette. Ránézésre ebben sincs semmi különös: az összesített, mind az 1564 eljárást elemző listán is nagyjából ezek azok a dimenziók, ahol a bizottságnak gondja akad a tagállamok jogértelmezésével, noha az összesítésben a környezetvédelmi viták súlya a meghatározó, és itt a migrációs jellegű ügyek csak a torta ötödik legnagyobb szeletét jelentik.

A magyar jelentés csak felületesen utal rá egyébként, de a 2019-ben indított magyar eljárások olyan politikailag is túlfűtött ügyeket firtatnak, mint a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása vagy az egykori röszkei tranzitzónában való élelmezés kérdése.

Beszédes továbbá: 2019-ben a legtöbb belügyi és migrációs vita Magyarországgal, Bulgáriával, Szlovéniával és Portugáliával szemben indult.

Von der Leyen: A jogállamiság közös felelősségünk

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelentéscsomaghoz írt bevezetőjében hangsúlyozta, a jogállamiság tisztelete az Európai Unió alapja – emiatt is fontos, hogy a bizottság ellássa a szerződések őre funkcióját, és kikényszerítse a közösségi jog betartását. Szerinte ezek a jelentések ilyen módon a bizottsági munka lenyomatai is. – Az alapvető jogok és a jogállamiság tisztelete a tagállamok és az uniós intézmények közös felelőssége marad – írta az elnök.

Brüsszelben egyébként az ősszel teszik közzé a szintén országspecifikus, a tagországokat egyesével elemző jogállamisági dokumentumokat – ezekben azonban nemcsak tényszerűen, az indult jogviták száma szerepel majd, mint a mostani jelentésekben, hanem a civil szervezetek és a sajtó is véleményt fűz az ügyhöz.

A magyar és a lengyel kormány ellenezte a szeptemberben esedékes dokumentumok elkészültét, mondván, a jogállamiságról

csak kormányközi módon érdemes tárgyalni.