Ahogy arról lapunk is cikkezett, az Európai Parlamentnek (EP) is rá kell bólintania a tagállami vezetők kedd hajnali alkujára. Nemrég bejelentették, hogy az EP már csütörtökön miniplenárist tart Brüsszelben, hogy a képviselők mielőbb megkezdhessék a vitát a több mint ezermilliárd eurós, 2021–27 közötti időszakra szóló büdzséről, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról. A testületnek az Elnökök értekezlete nevű formációja (amely az EP elnökéből és a frakciók vezetőiből áll) pedig már szerdán összeül. Jaume Duch szóvivő Twitter-bejegyzéséből kiderült: az EP célja, hogy „különösképp” a keretköltségvetéshez rendelt eszközöket illetően „javítson” a megállapodáson.
[embed]https://twitter.com/jduch/status/1285503637620391936[/embed]
Ez idáig jellemző egyébként, hogy főként a parlament zöld és liberális berkeiből bírálták a kijelölt összegeket. A Zöldek EP-frakciójának a vezetője nemrég az alku jogállamiságra vonatkozó részét kritizálta, mondván: az nem több üres szavaknál. A momentumos Donáth Anna, noha üdvözölte az alkut, mint azt Twitter-bejegyzésében írta, a civil szervezeteknek és önkormányzatoknak juttatandó közvetlen források növeléséért akar dolgozni. A magyar EP-képviselők közül Dobrev Klára is megszólalt: a DK politikusának értelmezésében Orbán Viktor hatalmas vereséget szenvedett az EU-csúcson.
Noha Magyarország a tervezetthez képest hárommilliárd euróval többel sétált el a tárgyalóasztaltól, Dobrev szerint „egyetlen fitying” plusztámogatáshoz sem jutottunk.
Az EU-csúcsot megelőzően a magyar baloldal európai parlamenti képviselői (a DK-s Dobrev Klára, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila, Rónai Sándor, illetve az MSZP-s Ujhelyi István) kijelentették: kizárólag akkor szavazzák meg az újjáépítési csomagot az Európai Parlamentben, ha abban a jogállamisági feltétel megkerülhetetlen marad. Arról e sorok írásáig egyikük sem szólt, hogy valóban a történelmi alku ellen fognak-e szavazni.
