A náci birodalom vezére Hans Possét bízta meg azzal, hogy állítsa össze a Linzbe tervezett Führermuseum művészeti gyűjteményét és az elkobzott műkincseket ossza szét a Német Birodalom múzeumaiban.
A nürnbergi Német Nemzeti Múzeum először vizsgálta meg és digitalizálta Posse öt naplóját, melyekben szolgálati útjain tett tapasztalatait dokumentálta. A szakértők szerint ezek új információkkal szolgálnak az elrabolt műalkotásokról, a nácik múzeumpolitikájáról, és hozzájárulnak a műkincsek eredetkutatásához.
Posse 1910-től 1942 decemberében bekövetkezett haláláig volt a Drezdai Galéria igazgatója. 1939 nyarán Hitler megbízásából a szomszédos országokban különböző náci raktárakhoz látogatott el, ahol lefoglalt és elrabolt műkincseket őriztek, valamint műkereskedőkkel, ügynökökkel és magángyűjtőkkel találkozott.
Utazási naplói a náci műkincsrablás kulcsdokumentumai – mondta Birgit Schwarz bécsi művészettörténész és Posse-szakértő.
Az írásból látható, miként vált Posse, aki Hitler szerint Németország legjobb muzeológusa volt, a hitleri múzeumpolitika központi irányítójává – fejtette ki Schwarz.
Az öt vékony dokumentum az 1980-as évek közepén került a Német Nemzeti Múzeum archívumába. „Ezek nem klasszikus értelemben vett naplók, inkább munkajegyzetek” – mondta Frederike Uhl, a projekt munkatársa. Posse mindig magánál hordta a füzeteket és jegyzeteket készített a műalkotásokról, áraikról és a kontaktszemélyekről. Írása egyes helyeken olvashatatlan és rejtélyes rövidítéseket tartalmaz.
Az elmúlt három évben Uhl és kollégája, Juliane Hamisch megfejtették a nehezen érthető bejegyzéseket, és digitalizálták, így az első három kötet minden egyes oldala kommentárokkal ellátva elolvashatóvá vált az interneten.
„Az volt az alapötlet, hogy a naplók mindenki számára elérhetővé váljanak, és érthetővé tegyék, hogy lehetséges a további kutatás” – mondta Hamisch.
A projekt révén új ismeretekkel gazdagodtak az eredetkutatás terén, információkat szereztek Posse kapcsolati hálójáról, az egyes műalkotásokról és arról, hogy mikor hol voltak.
