Fotó: Kurucz Árpád
– Ha van konfiskációs határozat a levéltárakban, akkor a szlovák politikusok álláspontja szerint ezek megváltoztathatatlanok. Sok esetben azonban ez a dokumentum nincs meg vagy pontatlan adatok szerepelnek benne, amiből kifolyólag vitás a tulajdonjog, és ezeknek a kiderítését szorgalmazza a földalap. A lényeg az volna, hogy akiktől akkor elvették a földet, nem fogja már senki visszaadni, de ahol kétségek merülnek fel a tulajdonjogban, azokban az esetekben vizsgálatot indít a földalap, és ebben partnerséget kínál Magyarországnak – fejtette ki Berényi József.
– Ez egy komoly előrelépés, mert erre eddig nem volt példa. Sőt a magyarországi levéltárakban is lehetnek olyan dokumentumok, amelyek megkönnyíthetik a tényleges tulajdonosok személyének felderítését – tette hozzá a felvidéki magyar politikus.
Szlovákiában sok tulajdonos nélküli földet tart nyilván a Szlovák Földalap. A problémát a járási hivatalok és a földalap közösen próbálja megoldani, a fellelhető dokumentumok alapján keresik a tulajdonosokat, illetve azok leszármazottait. A D4-es autópálya útvonalát érintő földterületek esetében is időszerűvé vált a tulajdonosok felkutatása. Ezt a munkát 2008-tól a pozsonyi járási hivatal és a Szlovák Földalap a második világháború előtti időszakból származó egykori magyar telekkönyvekben nyilvántartott adatok alapján látta el, majd a felkutatott leszármazottaktól 2015-ben a beruházást végző nemzeti autópálya-társaság megkezdte a földfelvásárlási eljárást. A Szlovák Földalap azonban később büntetőfeljelentést tett azzal az indokkal, hogy a tulajdonjog megállapításánál visszaélésekre került sor, mivel tulajdonosoknak olyan embereket határoztak meg, akiket a Beneš-dekrétumok alapján megfosztottak a vagyonuktól.
A Bosits-ügy
Május végén számolt be a Magyar Nemzet arról, hogy a szlovák állami erdővállalat a magyarok kollektív bűnösségének elve alapján akar megfosztani egy magyar embert a saját földtulajdonától. Bár Bosits Miklós a jogos tulajdonosa egy 35 hektárnyi észak-szlovákiai erdőterületnek, az erdővállalat még 2009-ben indított pert annak megállapítására, hogy nem lehet ő a tulajdonos, mivel a Beneš-dekrétumok alapján 1946-ban el kellett volna kobozni a területet Bosits Miklós felmenőitől, amiért magyar nemzetiségűek voltak. Bár a keresetet az első- és másodfokú bíróság is elutasította, a legfelső bíróság 2015-ben törölte a korábbi jogerős döntéseket, s az Alkotmánybíróság is úgy döntött, hogy az ügyben nem sérült Bosits tisztességes eljáráshoz való joga. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság idén májusban ennek az ellenkezőjét állapította meg. Az eset azért precedensértékű, mert először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás zajlik Szlovákiában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!