A járvány a hirosimai megemlékezésre is rányomta bélyegét

– Japán a népek közti híd szerepében munkálkodik az atomfegyverek betiltásán – mondta Abe Sindzó miniszterelnök a hirosimai atomtámadás 75. évfordulóján.

A Genbaku-dóm változatlan állapotban emlékeztet a katasztrófára Fotó: Tóth Loretta Forrás: Magyar Nemzet

Ma van hetvenöt éve, hogy az amerikaiak atombombát dobtak Hirosimára, három nappal később pedig Nagaszakira, összesen több mint kétszázezer ember halálát okozva. Az Egyesült Államok azzal indokolta az addig soha nem látott pusztítást, hogy a második világháború esetleges tovább húzódása még nagyobb emberi és anyagai áldozatokkal járt volna. S valóban, Japán egy hét múlva kapitulált.

Az éves megemlékezésekkor általában több ezren gyűlnek össze a városközpontban lévő Béke parkban, ahol a résztvevők imádkoznak, énekelnek és a békét jelképező papír darumadarakat ajánlanak fel. A mai, harangzúgással kezdődő, majd 8.15-kor néma felállással folytatódó megemlékezést (ekkor dobta le az Enola Gay B–29-es bombázó halálos terhét) azonban beárnyékolta a koronavírus-járvány: a szigorú elővigyázatossági intézkedések jegyében becslések szerint a korábbi tömegnek kevesebb, mint a tizedét – a külföldi vendégeken kívül csak a túlélőket és családtagjaikat – engedték be a parkba. A maszkot viselő mintegy 880 ember egymástól megfelelő távolságra felállított székeken foglalhatott csak helyet.

– 1945 augusztus hatodikán egyetlen atombomba az egész városunkat megsemmisítette. Akkoriban az a beszéd járta, hogy hetvenöt évig még a fű sem fog itt nőni. Hirosima mégis talpra állt, s a béke jelképe lett – mondta beszédében Macui Kazumi polgármester.

Az elöljáró utalt arra is, hogy szerinte Japán két világháború közötti nacionalista politikája vezetett az atombomba ledobásához, s nem szabad megengedni, hogy még egyszer ilyesmi történjék. Szokás szerint a japán miniszterelnök is részt vett a megemlékezésen, ám míg a polgármester sürgette az ENSZ égisze alatt 2017-ben létrejött egyezmény ratifikálását az atomfegyverek betiltásáról, Abe Sindzó beszédében került minden erre vonatkozó közvetlen utalást. Ugyanakkor közölte: Japán a népek közti híd szerepében munkálkodik az atomfegyverek betiltásán.

António Guterres ENSZ-főtitkár videóüzenetében pedig arra figyelmeztetett: a megosztottság, a bizalmatlanság és a párbeszéd hiánya azzal fenyeget, hogy a világ visszatér a korlátlan nukleáris fegyverkezéshez.

A mai megemlékezés volt a fő témája a Twitter japán felhasználói közösségének is. Az emberek főként imádkoztak az áldozatokért és a világbékéért, egy felhasználó viszont párhuzamot vont a Hirosimára ledobott atombomba és a keddi bejrúti robbanás között. – Korábban el sem tudtam képzelni az atompusztítást, de most, hogy látom a bejrúti robbanás szörnyű hatását, s elgondolom, hogy az atomrobbanás ennél sokkal pusztítóbb volt, hatalmas félelem járt át – írta.