A járvány közepén hatvanhárom millió ember vonul az urnákhoz Egyiptomban

Kedden kezdődnek Egyiptomban a felsőházi választások, a voksolást bojkottálókra pénzbüntetés vár.

Két napig zajlik majd az Egyiptomban esedékes voksolás, amin a 300 tagú felsőház, a szenátus kétharmadának összetételére lehet szavazni. A kétszáz mandátumért 787 jelölt indul, százat a függetlenek soraiból választanak, száz nagyrészt a kormányzó párt jelöltjeiből kerül ki, a maradék százat pedig Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök választja ki. A korábban bevezetett női kvóta alapján a képviselők 25 százalékát nők teszik majd ki. Az eredményeket várhatóan egy héten belül hirdetik ki, a második fordulót szeptemberben tartják.

Egyiptom azon országok közé tartozik, ahol pénzbírsággal sújtják a szavazáskerülőket, Lasín Ibrahim, az egyiptomi választási bizottság elnöke ezért már szombaton „hazafias kötelességnek” nevezte a szavazáson való részvételt, egyben figyelmeztetett: a voksolást bojkottálókat akár ötszáz egyiptomi fontra (körülbelül 9200 forint) is megbüntethetik egy már évek óta létező, ám eddig nem alkalmazott törvény értelmében.

A szavazók a helyszínen szájat és az orrot elfedő maszkokat kapnak, a szavazóhelyiségeket fertőtlenítik. Noha a hónap elején csökkenés állt be a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számában, szakértők úgy vélik, a kevés tesztelés miatt a valódi szám vélhetően magasabb a hivatalos adatoknál. Az ország egészségügyi minisztériuma hétfőn 174 új esetet jelentett és 26 halálos áldozatot. Az AP hírügynökség összesítése szerint a több mint százmillió lakosú Egyiptomban az igazolt fertőzöttek száma meghaladta a 95 600-at, beleértve 5035, a koronavírushoz kapcsolódó halálozást is. Ez az adat a legmagasabb az arab világban.

A 2019-es alkotmánymódosító népszavazást követően visszaállított felsőház a 2014-ben megszüntetett Súra Tanács szerepét veszi át, ám elemzők rámutatnak arra, hogy a szavazás nagyrészt jelképes, mert a felsőház – ellentétben az alsóházzal – nem bír törvényhozó hatalommal, csupán tanácsadói szerepet tölt be. Az ekkor elfogadott alkotmánymódosítások értelmében Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök akár 2030-ig is hatalmon maradhat.