A baloldali propaganda Svédországot rendszerint a tökéletes jóléti állam példájaként, egyfajta földi paradicsomként szokta leírni, ahol kiemelkedő minőségűek a társadalmi-szociális szolgáltatások és nagyfokú a közbiztonság. Utóbbit cáfolják a heti rendszerességgel végrehajtott kézigránátos merényletek, amelyek általában migránsok irányította drogbandák közötti leszámolások miatt történnek. Stockholmot eközben „a világ nemierőszak-fővárosának” is nevezik.
A magas minőségű társadalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos propaganda hazugságát pedig a koronavírus-járvány bizonyította be – mutatott rá elemzésében az Origo hírportál. Svédországban ugyanis a Stefan Löfven – hegesztői tanfolyamot végzett – baloldali miniszterelnök rászabadította a koronavírus-járványt az országra. Márciusban heteken keresztül magyarázták a kormányzat által fizetett szakértők a közszolgálati svéd médiában, hogy azért nem kellenek szigorítások, mert így hamar kialakul a nyájimmunitás, és a svéd egészségügy elbírja a betegeket. Nem bírta,
már majdnem hatezer a halálos áldozatok hivatalos száma, úgy, hogy a statisztikába gyakorlatilag csak azok számítanak bele, akik kórházban vagy idősotthonban halnak meg. A fertőzöttek hivatalos száma pedig a 10,6 milliós Svédországban 84 ezer, annyi, mint a másfél milliárdos Kínában. Ráadásul ezzel egyáltalán nem sikerült elérni a nyájimmunitást, a szomszédos országok is különböző szankciókat vezettek be az országgal szemben.
Löfven ennek ellenére sem számol le a nyájimmunitásra alapuló elméletével, pedig már Anders Tegnell főepidemiológus is elismerte, hogy talán hibáztak. Vagyis a svédek éppen akkor érik majd el a nyájimmunitást, amikor az állampolgárait sikeresen megvédő országok: amikor lesz védőoltás.Viszont azzal, hogy elszabadították a járványt, más országok polgárait is veszélyeztetik. Különösen egy olyan járvány esetében lenne fontos a védekezés, ahol az idősebb korosztályok fokozott veszélynek vannak kitéve. Egy pillantást vetve a statisztikai adatokra, látszik, hogy
Svédország szűk környezetében, a többi északi államban, ahol megfelelő korlátozó intézkedéseket hoztak, nagyságrendekkel alacsonyabbak a fertőzési és halálozási számok.
A Johns Hopkins Egyetem augusztus 14-i adatai szerint ugyanis míg Svédországban 84 300 fertőzést és 5800 halottat regisztráltak, Norvégiában ugyanezek a számok 9800 és 261, Dániában 15 700 és 621, Finnországban 7700 és 333.
A svédeknél az első megbetegedést január 31-én regisztrálták, az első halottat pedig március 11-én. A járvány a legsúlyosabban az ottani idősotthonokat érintette; ugyanúgy, ahogy a baloldali vezetésű Budapesten, Svédországban sem sikerült megvédeni az időseket. Egy május eleji jelentés szerint a Stockholm megyei 400 idősotthonban addigra 212-ben megjelent a vírus, június elsejéig pedig 2036 idős ember halt meg ezekben az intézményekben. Egy másik jelentés arra világít rá, hogy a korlátozások elmaradásával az is hozzájárult a terjedéshez, hogy ezekben az otthonokban a dolgozók közel kétharmada alacsony jövedelmű, rövid távú órabéresként vagy ideiglenes munkaerőként dolgozik. Ezek az emberek pedig általában több munkahelyet vállalnak és tömegközlekedést használnak, a háztartásaikban pedig jellemzően nagyobb a zsúfoltság is, ami így együtt drasztikusan növeli a fertőzés behurcolásának kockázatát. Az idősotthonokra vonatkozó korlátozásokat a svéd kormány csak április elsején vezette be, amikorra már például a stockholmi otthonok harmadában jelen volt a vírus.
A baloldali svéd kormány egész egyszerűen magukra hagyta az időseket.
