Várhelyi Olivér: Ez a bizottság együttműködik a tagállamokkal!

Zöld jelzést kaphatnak a belarusz vezetőkkel szembeni szankciók, illetve az uniós–belarusz kapcsolatok jövője is terítékre kerülhet az állam- és kormányfők szerdai rendkívüli találkozóján – erről Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos beszélt a lapunknak adott interjújában. Az Európai Bizottság magyar tagja szerint az uniónak minél hamarabb tényfeltáró missziót kellene küldenie a Keleti partnerség országába. Várhelyi Olivért azt követően kérdeztük, hogy az illegális migráció megfékezéséről tárgyalt uniós és olasz tisztviselőkkel együtt Tunéziában.

A magyar biztos próbált gyorsan cselekedni Fotó: Kurucz Árpád

– Hétfőn uniós és olasz tisztviselőkkel együtt Tunéziában járt, hogy az illegális bevándorlás elleni közös fellépés hatékonyságát javítsák. Mik voltak a tapasztalatok, miben sikerült megállapodni az észak-afrikai országgal?

– Sikerült egyetértésre jutnunk a tunéziai hatóságokkal arról, hogy az illegális migráció ugyanúgy rossz Tunéziának, ahogy Európának. A folyamatot ugyanis a szervezett bűnözés működteti, ami az észak-afrikai országokat is destabilizálja azáltal, hogy folyamatosan növeli ezeknek a bűnszervezeteknek az erejét és veszélybe sodorja a lakosságot, elsősorban a fiatalokat. Ráadásul a bűnözői csoportok jelenléte nyilvánvaló biztonsági kockázatot is jelent. Az EU felajánlotta a támogatását ehhez a küzdelemhez: segítjük Tunéziát abban, hogy leszámoljon az embercsempész-hálózatokkal és képes legyen megvédeni a határait. Mi cserébe azt kértük a tunéziai hatóságoktól, hogy ők is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a határok eredményes védelméért, illetve fogadják vissza az illegálisan Olaszországba özönlő polgáraikat.

A nyáron érkezettek java ugyanis egyértelműen gazdasági megfontolásból érkezett Európába, nem pedig elmenekült Tunéziából, egy biztonságosnak számító országból.

Természetesen értjük, hogy milyen gazdasági kihívásokkal szembesülnek a Magreb-térségben, ahol csak egy vonzó befektetési környezet kialakítása segíthet abban, hogy megkezdődhessen a hosszabb távú stratégiai tervezés, valamint a polgároknak valódi gazdasági perspektívát tudjanak kínálni a mindennapokhoz. Hétfőn egy ezt lehetővé tevő gazdasági csomag tervét tettük le az asztalra, a tuniszi tárgyalások pedig nagyon biztatók voltak. Csak remélni tudom, hogy ezután a többi Magreb-ország is elfogadja majd az álláspontunkat.

– Említette, hogy lényegében a gazdasági megfontolások vezérlik a friss migrációs hullámot. Ehhez mennyiben járult hozzá a koronavírus-válság? Erre vonatkozóan milyen információt kaptak a tunéziai hatóságoktól?

– Kétségbeejtő a helyzet Tunéziában. Egy olyan országról beszélünk, ahol a turizmus a gazdasági teljesítmény harminc százalékát adja. Az idegenforgalom a járvány miatt viszont lényegében leállt. Az építőipar, a szolgáltató ágazat, a kereskedelem szintén olyan területek, amelyek szorosan kapcsolódnak a turizmushoz, így a lehetséges gazdasági visszaeséssel összefüggésben lassan a GDP felével kell hogy számoljunk. A legoptimistább becslések is a tunéziai gazdaság tizenöt százalékos csökkenéséről szólnak.

– Terveznek a közeljövőben a bevándorlásról és a gazdasági kérdésekről tárgyalni a többi észak-afrikai országban is? Mondhatjuk, hogy ezek az utak már felvezetik az Európai Bizottság szeptemberben esedékes migrációs javaslatát?

– Tervezzük, hogy Marokkóba és Algériába is elutazunk, illetve Egyiptomban is szeretnénk majd tárgyalni. A tunéziai látogatásból kiindulva optimista vagyok. Az Európai Bizottság migrációs javaslatáról előzetesen azt mondhatom el, hogy a harmadik országokkal való együttműködés valóban a legerősebb része a csomagnak.

Szerintünk a gazdasági együttműködés feltétele, hogy a számunkra fontos ügyekben, például a migráció terén, tudatosítsuk: Európa jogosan várja el az együttműködést a partnerországoktól. A kölcsönös előnyökből kell kiindulnunk, csak így építhetjük a közös jövőt.

– Az előző Európai Bizottság nem volt túl sikeres a migrációs politikában, a tagállamok közötti ellentéteket nem tudta feloldani. Szempont az Ursula von der Leyen vezette testület számára, hogy ez ne fordulhasson újra elő?

– Az olasz külügyminiszter, Luigi Di Maio kért fel engem és Ylva Johansson belügyekért felelős biztost, hogy csatlakozzunk a tunéziai úthoz. Én pedig kifejezetten abból a megfontolásból vállaltam a feladatot, hogy jelezzem: ez a bizottság együttműködik a tagállamokkal. Kizárólag közösen vagyunk képesek megoldani a migráció jelentette kihívásokat. A Juncker-bizottság korábban egy felülről lefelé megközelítést alkalmazott, de számomra már akkor világos volt, hogy csak együttműködésben, egyenlő felekként érhetünk el sikert. Önmagában egyetlen uniós intézmény sem, de egyedül a Magreb-térség vagy Olaszország sem képes arra, hogy leállítsa az illegális migrációt. Úgy gondolom, hogy a mostani Európai Bizottság számára ez egészen természetes, mi az összefogásban hiszünk.

– A belarusz helyzet jelenti a legújabb kihívást az EU külkapcsolataiban. Milyen várakozásokkal tekint a szerdai rendkívüli EU-csúcsra?

– Azt gondolom, hogy az állam- és kormányfők egyet fognak érteni a külügyminiszterek korábbi megállapításaival,

miszerint az EU-nak szankciókat kell bevezetnie azokkal a személyekkel szemben, akik az elnökválasztás elcsalásában, illetve a példátlan és brutális rendőri erőszak megszervezésében és végrehajtásában érintettek voltak.

Azt a korábbi nyilatkozatomat is fenntartom, hogy szükség lenne egy tényfeltáró misszióra Beloruszban: az EU-nak bár vannak diplomáciai forrásai és a sajtóból is kapunk információkat, a helyszínen kellene felmérnünk a pontos helyzetet. Az uniónak nemcsak megszerveznie, de vezetnie kellene ezt a missziót. Nem tartom kizártnak, hogy a vezetők ebben a kérdésben is állást foglaljanak a csúcstalálkozón.