Zsoldosok vívják a háborút Hegyi-Karabahban?

1500 dollárt kapnak havonta, és azt ígérték nekik, hogy nem a frontvonalon vetik be őket.

Hegyi-Karabah, 2020. szeptember 28. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája által közzétett kép azeri katonákról az örmény fegyveres erõkkel vívott összecsapás közben Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban azután robbantak ki összecsapások, hogy Örményország bejelentette, hogy Azerbajzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen. Baku viszont azt állította, hogy csak azért intézett támadást, hogy ezzel válaszoljon egy örmény tüzérségi támadásra. Az összecsapások nyomán örmény földön rendkívüli állapotot hirdettek ki, teljes katonai mozgósítást rendeltek el, s Azerbajdzsánban szintén rendkívüli állapotot rendeltek el. MTI/AP/Azerbajdzsáni védelmi minisztérium sajtóirodája Fotó: -

– Nem akartam menni, de nincs pénzem. Az élet nagyon nehéz és szegény! – indokolta a Reutersnek a szíriai Ahrár as-Sám iszlamista milícia egyik harcosa, hogy miért megy Azerbajdzsánba harcolni. A hírügynökség két, neve elhallgatását kérő szíriai zsoldost is megszólaltatott, akik azt állították, Törökország az utolsó lázadók uralta szíriai területről toboroz harcosokat az azeri–örmény háborúba.

Elmondásuk szerint 1500 dollárt kapnak havonta, és azt ígérték nekik, hogy nem a frontvonalon vetik be őket, csak létesítmények őrzésében kell segédkezniük. Úgy tudják, már 700-1000 szíriai utazhatott Azerbajdzsánba.

Ezeket az információkat megerősítik a The Guardian értesülései is, a brit lap szíriai forrásai szerint a toborzás már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Örményország már többször megvádolta a törököket és az azerieket azzal, hogy a szíriai frontról szállítanak át zsoldosokat, sőt ők még magasabbra, négyezerre teszik a számukat. Azt állítják, hogy Törökország katonai szakemberekkel és hadi eszközökkel is segíti a szövetségesét. A világhálón is megjelentek olyan, meg nem erősített hitelességű felvételek, amelyeken szíriai fegyveresek láthatók, állítólag Azerbajdzsánban.

Baku és Ankara azonban következetesen tagadja a gyanúsítgatásokat.

Mi több, az azeriek szerint éppen hogy az örmények vetnek be ilyen módszereket.

Himat Hajijev, az azeri elnök külügyi tanácsadója például azt állította, hogy szíriai és libanoni családokat telepítettek le Hegyi-Karabahban, hogy zsoldosként vessék be őket. Azerbajdzsán ankarai nagykövete pedig arról beszélt, hogy – az egyébként évtizedek óta viszonylag inaktív – Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására, a Kurdisztáni Munkáspártés a szíriai Kurd Népvédelmi Egységek terroristáival erősítettek.

Hogy Törökország külföldi harcosokat vet be a konfliktusaiban, nem újdonság: Szíriában is támogatja a lázadókat, és állítólag Líbiában is harcolnak szírek a nemzetközileg elismert kormány oldalán. Viszont joggal merül fel az a kérdés, hogy a professzionális azeri hadseregnek mi szüksége lenne zsoldosokra, különösen létesítmények őrzéséhez.