Áttörés Belarusz ügyében az EU-csúcson

Pénteken is folytatódik a brüsszeli találkozó, terítéken az egységes belső piac, az iparpolitika és a digitalizáció kérdései.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tájékoztatja a sajtót 2020. október 2-án Brüsszelben. Fotó: DARIO PIGNATELLI Forrás: Európai Unió

Noha az EU-csúcs tegnapi zárónyilatkozatának tervezetében még Belarusz és Törökország esetében sem szerepeltek szankciók, az állam- és kormányfők az éjszakába nyúló egyeztetésükön

korlátozások bevezetése mellett döntöttek, legalábbis Belarusz ügyében. Ennek oka az elcsalt szeptemberi elnökválasztás, illetve az azt követő tömeges demonstrációkon tapasztalható erőszak a hatóságok részéről

– minderről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tájékoztatott péntekre virradóra, mondván: „Célunk, hogy az EU a nemzetközi porondon nagyobb hanggal rendelkezzen”. A belarusz szankciós listán egyelőre több tucat olyan személy szerepel, akik részt vállalhattak a civilekkel szembeni túl kemény fellépés elrendelésében vagy annak végrehajtásában.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de rákerülhet – ezt szintén Michel közölte.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tájékoztatja a sajtót 2020. október 2-án Brüsszelben.
Fotó: Európai Unió

Ankaráról legkésőbb decemberben döntenek

Emlékezetes, a belarusz szankciós listát ez idáig Ciprus vétózta, mert hasonlóan szigorú fellépést akart látni Törökország esetében, annak a Földközi-tenger keleti medencéjében tapasztalható terjeszkedése, földgáz után zajló vitatott fúrásai miatt.

Az EU-csúcs első napjának végére Ankara esetében is szigorítottak a zárónyilatkozat tervezetén: felszólították az országot a Ciprus és Görögország ellenében tett illegális tevékenység beszüntetésére, és kijelentették, hogy legkésőbb a decemberi találkozón készek arányos lépések megtételére az ügyben. Charles Michel tájékoztatóján utóbbit „a minden rendelkezésünkre álló eszközt bevehetünk” mondattal nyugtázta. Mint azt mondta,

az EU stratégiája kettős: egyrészt esélyt akar adni a politikai párbeszédnek, másrészt védeni akarja az értékeit.

Az EU-csúcs péntek délelőtt folytatódik az egységes belső piacot, az uniós iparpolitikát és a digitalizációt érintő kérdések megvitatásával. A Magyarországot érintő legfontosabb kérdésekről itt írtunk.

Holland–magyar szembenállás. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a nyáron tető alá hozott büdzséalku végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen – a magyar állásponttal szemben – össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel. Utóbbiak közé tartozik Mark Rutte holland miniszterelnök, aki Brüsszelbe érkezve tegnap is arról beszélt: szigorú jogállamisági feltételeket kell rendelni az uniós pénzekhez, mert a hágai parlament kizárólag ez esetben adja áldását a végső megállapodásra. – Abban is reménykedünk, hogy az Európai Parlament is szigorú lesz az ügyben – mondta a liberális kormányfő, egyúttal nem elég jónak titulálva a német EU-elnökség friss javaslatát az EU pénzügyi érdekeinek védelméről. Rutte azt is elképzelhetőnek tartja, hogy megvétóz majd egy Hollandia számára nem kedvező – értsd: a jogállamisági ügyet be nem betonozó – javaslatot.