Drasztikus fordulatot vett Svédország migrációs politikája

A visegrádi országok és Ausztria példáját követi Stockholm: nem kérnek több bevándorlót.

epaselect epa08632690 Smoke billows from burning tires, pallets and fireworks during riots of Police with few hundred protesters in the Rosengard neighbourhood of Malmo, Sweden, 28 August 2020. The protest was sparked by the burning of a coran by members of Danish far-right party Stram Kurs earlier in the day. The party's leader Rasmus Paludan was denied entry to Sweden to attand a protest on 28 August. EPA/TT NEWS AGENCY SWEDEN OUT Fotó: TT NEWS AGENCY

Száznyolcvan fokos fordulatot hozott az ősz Stockholm migrációs politikájában. Svédország baloldali miniszterelnöke, Stefan Löfven és kormánya évek óta a kontinens egyik legliberálisabb bevándorlásbarát politikáját folytatja, az illegális migrációból származó társadalmi problémák így hosszú ideje a szőnyeg alá söpörve végezték – egészen mostanáig.

A visegrádi országok közös angol nyelvű hírportálja, a Remix ugyanis a minap arról számolt be: a görögországi Moria menekülttábor szeptemberi megsemmisülését követően Stockholm úgy döntött, nem követik Németország példáját, amely Athén tehermentesítése – és az európai szolidaritás kifejezése – céljából 1500 migráns befogadását irányozta elő. Stefan Löfven ugyanis

ezúttal Ausztria és a visegrádi országok példáját tartja követendőnek, és bár anyagi segítséggel hajlandó támogatni Görögországot, a fokozódó politikai nyomás ellenére sem hajlandó befogadni egyetlen embert sem a leégett táborból.

A változás előszele már szeptemberben megmutatkozott, a szociáldemokrata kormányfő ugyanis egy lapinterjúban akkor arról beszélt: ha a migráció szinte olyannyira erős, hogy már nagyságrendileg képtelenség megbirkózni az integrációval, akkor az jelentős társadalmi feszültséget fog eredményezni, tehát további problémák felmerülését kockáztatjuk. A Sveriges Television (SVT) svéd televízió Aktuellt című műsorában elhangzott szavak már csak azért is országszerte nagy megrökönyödést váltottak ki, mert Löfven ekkor beszélt nyíltan arról, hogy

a bandabűnözés és a migráció között igenis van összefüggés.

Mint ismeretes, Svédországban régóta probléma, hogy az észak-európai ország nagyvárosainak bevándorlók lakta negyedeiben teljesen megfékezhetetlenné vált a bűnözés, az erőszakot pedig már a helyi rendfenntartó szervek sem képesek kordában tartani. Az SVT emlékeztet, Löfvennek a bűnözést és a migrációt összekötő szavai szöges ellentétben állnak a svéd kormányfő korábbi álláspontjával, a szociáldemokrata politikus ugyanis a múltban többször is nyíltan kijelentette: hibásnak tartja a bevándorlást a bűnözéssel összemosó felfogásokat. Stefan Löfven ráadásul az interjúban arról is először mert nyíltan beszélni, hogy ezek a problémák Svédországban igenis jelen vannak, elmondta továbbá azt is, ennek felismerése után jutott arra a következtetésre, hogy a kormányának meg kell változtatni a migrációs politikáját.

A Remix egyébként a Novinky cseh hírportálra hivatkozva megjegyzi: egyelőre nem világos, hogy a menekültpolitikában bekövetkező svéd fordulat csak a görög Moria tábor elpusztulása után fedél nélkül maradt 12 500 bevándorló áthelyezésére korlátozódik-e, vagy általánosságban megváltozik Stockholm bevándorláspolitikája. Azt ugyanakkor a nemzetközi sajtó is tényként kezeli, hogy a migráció uralta a 2018-as svéd parlamenti választásokat, és bár hosszas huzavona után tavaly januárban Löfvennek sikerült megalakítania második kormányát,

a kétpárti koalíció rendkívül gyenge lábakon áll – az ország történelmében az eddigi leggyengébbnek számító kormány, amely kisebbségben van a parlamentben, s három másik párt támogatására szorul.

Jelenleg a szociáldemokrata–zöld együttműködésnek csupán 117 képviselője van a riksdagban, azaz a svéd parlament alsóházában, ahol az egyszerű parlamenti többséghez is 175 mandátumra lenne szükség.

Idén az év eleje óta egyébként már 27 ember halt meg a bűnszervezetek közötti bandaháborúk lövöldözéseiben. Szinte az összes áldozat fiatal, bevándorló hátterű férfi – írta nemrég a Frankfurter Rundschau. A német napilap szerint a bandák közötti erőszakos cselekmények jelentős megnövekedése a témával kapcsolatos diskurzust is képes volt elmozdítani Svédországban. Stefan Lövfen számára ráadásul politikai karrierjének a túlélése a tét – nem véletlen, hogy a fent idézett interjúban már arról beszélt: a migráció igenis probléma.