Szándékosan gyújthatták fel a Moria migránstábort

Véletlen egybeesés?

A Seebrücke, Sea-Watch, #LeaveNoOneBehind és Campact nevű migránsbarát civil szervezetek szeptember 7-én 13 ezer széket állítottak fel a berlini Reichstag előtti réten. A székek a görögországi Leszbosz szigetén lévő Moria migránstábor lakóit jelképezték, de azt is, hogy a befogadásukra több német város is kész lenne. A járvány jó ürügyet adott arra, hogy látványosan felhívják a figyelmet a megoldatlan migránskérdésre. – A parlament nyári szünetet tartott, de az égető humanitárius katasztrófa Európa határain nem – nyilatkozta Tareq Alaowsa a Seebrücke civil szervezet nevében. A csoport szerint a túlzsúfolt táborba behurcolt koronavírus eddig körülbelül 30 embert fertőzött meg, akciójukkal ezért is követelik nyomatékkal, hogy a hatóságok ürítsék ki a tábort és szállítsák el onnan a bevándorlókat. Kritizálták, hogy a német kormány eddig csak 465 embert vett át onnan, pedig több város és tartomány is jelezte, hogy készek befogadni a migránsokat.

A helyi rendőrség viszont a tábor körbekerítését tervezte, hogy a migránsok ne fertőzzék meg a sziget lakosságát. Ezt megelőzendő a migránsok már vasárnap táblákkal figyelmeztettek, hogy tönkreteszik Leszboszt. A berlini széktüntetéssel egy időben, hétfőn este – sajtójelentések és Twitter üzenetek szerint – a migránsok összehangolt akciójukban, egyszerre több helyen is felgyújthatták a tábort. Céljuk ezzel az lehetett, hogy megzsarolják a politikusokat, hogy szállítsák őket át a szigetről a kontinensre, és engedjék őket tovább, elsősorban Németországba. Az, hogy kivonult tűzoltókat megdobálták és akadályozták őket a tűzoltásban, valamint szerdán este a még megmaradt épületeket is felgyújthatták, előre megszervezett akcióra utal. A Twitteren voltak olyan videók is, amelyekben

a tüzet éltető migránsok „Bye, bye, Moria!” énekkel örvendeztek akciójuk vélt sikerének.

Nótisz Mitarákisz görög menekültügyi miniszter televíziós nyilatkozatában elmondta, hogy a tűzvészben eddigi ismereteik szerint senki sem sérült meg, senki sem hiányzik. A leszboszi rendőrség szerint csak a bizonyítottan koronavírus-fertőzött migránsok nagy részét nem találják.

Ha a migránsok zsarolni akartak, akkor elszámították magukat. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök ugyan elismerte a nehéz helyzetüket, de hozzátette, hogy ez nem adhat alibit az egészségügyi vizsgálatok elleni erőszakos reakciójukra. A görög kormányszóvivő megerősítette, hogy a tüzet olyan emberek gyújtották, akik menedékjogot kértek – a koronavírus miatt kihirdetett karanténra adott válaszként. – Az ilyen akciókkal ezek az emberek minden megoldást megtorpedóznak. Világosan kimondjuk: a tűz miatt nem fogják elhagyni a szigetet. Azt elfelejthetik – nyilatkozta. A görög kormány az egész szigetre kihirdette a rendkívüli állapotot és további rendfenntartókat küldött oda.

A fedél nélkül maradt migránsoknak egyelőre nincs hova menniük, sokan a szabad ég alatt alszanak
Fotó: Pétrosz Jannakurisz/MTI/AP/

Vissza a kvótához

Ezután a német bevándorláspárti sajtó és bolitika a leszboszi tűzesetet egyhangúan arra használja fel, hogy a migránskérdés úgynevezett európai megoldását kényszerítse ki a politikusoktól. A Phoenix televíziónak adott interjújában a szociáldemokrata (SPD) Boris Pistorius, Alsó-Szászország belügyminisztere reflexből ismét a migránsok elosztását követelte. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnöki posztjára pályázó Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet, aki pár hete meglátogatta a Moriát, szintén azt nyilatkozta, hogy „Európa segítségére van szükség… de azt Németország egyedül nem tudja megoldani, erre európai válasz kell.”

Az SPD társelnöke, Saskia Esken Twitter-üzenetében követelte a kormánytól, hogy tegye szabaddá az utat azokhoz a településekhez, amelyek készek migránsokat befogadni. Továbbá kezdeményezte, hogy Horst Seehofer belügyminiszter hívja össze az unió belügyminisztereit, hogy beszéljék meg az európai elosztási mechanizmust. Az SPD frakcióvezetője, Rolf Mützenich szintén Twitter-üzenetben kritizálta Seehofer belügyminisztert, mert szerinte érthetetlen, hogy még mindig ellenkezik a tartományok és települések felkínálta segítség ellen. A tartományok és az egyes pártok vezetőinek a kormány álláspontjával ellentmondó nyilatkozatai következtében a téma még koalíciós feszültséget is okozhat. A Zöldek politikusa, Kathrin Göhring-Eckhard ma Leszboszról jelentkezett be a ZDF reggeli műsorában, és követelte a migránsok mielőbbi átvételét.

A Soros György zsoldjában álló Gerald Knaus egy szerda esti televíziós beszélgetőműsorban is a migránsokat támogató civil szervezetek és német települések befogadókészségét éltette; hiányolta egyes európai országok együttérzését és a mantraszerűen ismételt európai megoldást követelte. Beszédében az európai emberi jogi és a genfi menekültügyi konvenciókra hivatkozott,

és összemosta az 1938 után a náci Németországból menekülni szándékozó zsidók előtt határaikat bezáró Svájc, Belgium, Hollandia és más országok akkori hozzáállását a mai illegális bevándorlók ügyével.

Utána a vietnami háború csónakos menekültjeivel példálódzott. Példái sántítanak, hiszen a mai migránsok többsége gazdasági okokból, a jobb életkörülmények reményében vándorolna be az európai szociális rendszerek védőernyője alá. Knaus azt követelte, hogy Németország azonnal és gyorsan vegyen át több ezer migránst a Moriából.

Az úgynevezett Willkommenskultur égisze alatt a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) fejlesztésügyi minisztere, Gerd Müller 2000 migránst akar a Moriából átvenni, 16 másik kormánypárti uniós képviselő pedig ötezret. Ha egyes települések át is vennének migránsokat Görögországból, nem tehetik meg, mert a menekültügyi kérdések szövetségi joghatóság alá tartoznak. Angela Merkel kancellár szóvivője szerint a kabinet a Moria-kérdésben egyhangúan cselekszik: azaz Berlin segítséget nyújt, ha Athén megmondja, mire van szükségük.

Az ellenállás hangjai

Horst Seehofer belügyminiszter bejelentette, hogy

Franciaországgal közösen 400 kísérő nélküli kiskorú jelképes átvételét ígérte meg, de hozzáfűzte, hogy ha Németország ismét csak egyedül cselekedne, akkor semmi sem lesz a sokak által követelt európai megoldásból.

Továbbá technikai segítséget ígért a lakhatási és ellátási problémák megoldásában. Államtitkára, Helmut Teichmann már utasította is a német műszaki segélyszolgálatot, amely ma reggel 1400 tábori ágyat vitt Görögországba. A belügyminiszter a mai parlamenti vitában is felszólalt – az ellenzék dühös bekiabálásai mellett –, és Németország eddig nyújtott humanitárius segítségét sorolta fel. Eszerint 2015 óta 1,37 millió migránst fogadtak be, de jelenleg is naponta 300-400-at. A tűzvész előtt a nyáron 243 kezelésre szoruló kiskorút, 35 fiatalkorút, családtagjaikkal együtt összesen ezer embert vettek át a Moriából.

Horst Seehofer német belügyminiszter azt ígérte, szeptemberre elkészül a javaslat a menekültügy uniós reformjáról
Fotó: Pool/Christian Marquardt/MTI/EPA

A sürgős tennivalókat 3 pontban foglalta össze:

gyors segítség a helyszínen,

100-150 kísérő nélküli gyermek azonnali átvétele. További országok is jelezték felvételi hajlandóságukat: Finnország, Luxemburg, Szlovénia, Horvátország, Portugália, Belgium és Svájc is,

a mielőbbi európai megoldás szükségessége, hogy végre egy közös menekültügyi jogban egyezzenek meg.

Hangsúlyozta, hogy a menedékjogra nem jogosultakat vissza kell szállítani hazájukba. Befejezésül az EU menekültügyi biztosát, Margaritisz Szkínászt idézte, aki ma kijelentette, hogy az EU irányítása alatt egy új tábort építenek Leszboszon, amelynek irányításában a bizottság aktív szerepet kíván vállalni.

Arról viszont senki sem szólt semmit, hogy a helyi lakosság hogyan fogadja majd ezt a hírt, illetve hogyan tudják megakadályozni az új tábor ismételt elpusztítását.

A CSU elnöke és bajor miniszterelnök Markus Söder a Twitteren azt írta: „Egész Európának és Németországnak is cselekednie és segítenie kell. Ha a szövetségi kormány úgy dönt, hogy az embereket át kell venni, akkor Bajorország abban magától értetődően részt fog venni.”

Az Alternatíva Németországnak (AfD) az egyetlen német párt, amely a bevándorlással és a menedékjoggal kapcsolatban kihangsúlyozza, hogy az 1949-ben született alaptörvény azon cikkelyét, amely a menekülteknek védelmet és menedéket garantál, az üldöztetést szenvedő egyéneknek hozták létre, nem pedig gazdasági bevándorlóknak. A bevándorlásellenes párt sajtófőnöke, Tino Chrupalla ma reggeli sajtónyilatkozatában így kommentálta a Moria körül folyó vitát:

„A CDU és CSU 5000 migránst akar a Moriából átvenni. Ez rossz jelzés a migránsoknak és az embercsempészeknek! Mert az üzenet így hangzana: aki a táborát porrá égeti, azt kimentik Németországba.”

Az osztrák kormány máris kijelentette: a tűz ellenére sem hajlandó migránsokat átvenni Görögországból, csak a helyszínen kíván segítséget nyújtani. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter is elítélte a migránsok gyújtogatását: „Aki segítőkészségünket lábbal tiporja, az nem számolhat segítséggel Európában.” Alexander Schallenberg külügyminiszter az ORF-nek adott interjújában így kommentálta a zsarolási kísérletet: „Nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy olyan jeleket küldjünk, amelyek olyan láncreakciót váltanak ki, amelyet már nem tudnánk kezelni” – ezzel is utalva arra húzó hatásra, amit az illegális bevándorlók zsarolásának engedő, meggondolatlan átvételi akcionizmus válthat ki.