Előre hozott választást akar a török ellenzék

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja előre hozott parlamenti választást szorgalmaz, s ehhez megnyerte a legtöbb ellenzéki tömörülés támogatását. Természetesen a kormánykoalíció – az AKP és szövetségese – a 2023 júniusára kitűzött voksoláshoz ragaszkodik, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik Recep Tayyip Erdoğan elnökre.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Fotó: Umit Bektas

Recep Tayyip Erdoğan török elnök és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) hozzászoktak a sikerhez, immár csaknem két évtizede uralják a politikai palettát. Most azonban szokatlan helyzetben találták magukat:

a legtöbb közvélemény-kutatás szerint a jobboldali konzervatív AKP kormánykoalíciója a populista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) kezd veszíteni népszerűségéből.

A gazdasági és valutaválság, valamint ennek nem megfelelő kezelése jelentősen hozzájárult a bizalomvesztéshez. A török líra árfolyama folyamatosan esik – jelenleg egy dollárért nyolc lírát kell fizetni, míg az év elején még hat líra volt a kurzus. Az értékvesztést az okozta, hogy a török jegybank kamatot emelt, valamint egy sor népszerűtlen, széles körben bírált intézkedést vezetett be. Steve Hanke, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közgazdásza a Deutsche Welle német hírportálnak elmondta, hogy a kormány elszámolta magát az infláció mértékében is. Ankara szerint 11,75 százalék a pénzromlás mértéke, a szakember azonban úgy véli, ez az érték valójában 37 százalék körül mozoghat.

A törökök nincsenek megelégedve azzal sem, ahogy a kormány a koronavírus-járványt kezeli.

Nemrégiben például az egészségügyi minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben elbagatellizálta a vírus hatását, továbbá elhallgatott bizonyos tényeket: csak azoknak a pozitív teszteknek az eredményét hozta nyilvánosságra, amelyek esetében az emberek tüneteket mutattak. Így az új fertőzések száma számottevően magasabb lehet a közöltnél.

Ilyen körülmények között az ellenzék olyan blokk kialakításán fáradozik, amely egységet teremt az ideológiailag különböző pártok között. A példátlan kezdeményezést olyan tömörülések támogatják, mint az akciót indító és a legnagyobb ellenzéki pártnak számító szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), az ultranacionalista Jó Párt (IYI), a kurdokat támogató baloldali Népi Demokratikus Párt (HDP). Kemal Kılıçdaroğlu, a CHP vezetője a hatalom megragadása reményében a 2023-ban esedékes parlamenti választások előre hozásról kezdett beszélni, s ehhez még Devlet Bahçelit, Erdoğan koalíciós partnerét, az MHP vezetőjét is megkörnyékezte.

– Az ország megmentése a választások mihamarabbi megtartásán múlik

– hangoztatta Kılıçdaroğlu. – Az MHP a munkanélküliség csökkentését ígérte, de erre nem képes, a kormány pedig elengedte az infláció szörnyét. Az előre hozott választás az egyetlen megoldás. Az MHP szemmel láthatóan nem törődik az ország problémáival, s feltétel nélkül támogatja a kormányt. Ennek így semmi értelme. Ha az MHP valóban nemzeti lenne, egyengetné az utat az új választások előtt – magyarázta Özgür Özel, a CHP alelnöke.

A legtöbb ellenzéki párt felsorakozott Kılıçdaroğlu mögött, kezdeményezését még a Demokrácia és Haladás Pártja (DEVA) és a Jövő Pártja (GP) is támogatja. Ezeket a pártokat ez év márciusában, illetve tavaly decemberben alapította két volt AKP-s politikus: Ali Babacan gazdasági miniszter és Ahmet Davutoğlu egykori kormányfő.

– A jelenlegi koalíciós kormány már nem képes vezetni az országot, az emberek egyre szegényebbek lesznek. Úgy gondoljuk, itt az ideje az előre hozott választásoknak

– mutatott rá Selçuk Özdağ, a GP helyettes vezetője. A kormány azonban nem érdekelt ebben, s Erdoğan többször is kategorikusan leszögezte: a választásokat a tervezett időben, 2023 júniusában fogják megtartani.