Szijjártó Péter ismét bekérette az ukrán nagykövetet

A külgazdasági és külügyminiszter arra reagált, hogy ukrán kommandósok tartottak házkutatást több kárpátaljai intézményben.

Beregszász, 2019. július 16. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kárpátaljai magyar szervezetek képviselõivel folytatott találkozóján a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskolán 2019. július 16-án. Jobbról Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. MTI/Nemes János Fotó: Nemes János

Minden nemzetközi fronton kiáll a kormány a kárpátaljai magyarokért, ezért Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereinek keddi ülésén fel fogja vetni a kárpátaljai magyar intézményeknél hétfőn tartott házkutatások ügyét. A külgazdasági és külügyminiszer hétfőn a Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta,

hogy az elmúlt időszak ígérgetései, az idézőjeles békülési törekvések ellenére Ukrajnában továbbra is kormányzati politika maradt a magyar közösség megfélemlítése és a magyarellenesség.

A hétfői házkutatásokkal kapcsolatban a kormány kifejezte tiltakozását az ukrajnai külügyminisztériumnál, és Budapesten bekérették a magyarországi ukrán nagykövetet – tudatta. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben egy ország a transzatlanti közösség tagja akar lenni, egy NATO-tagországhoz tartozó kisebbséget folyamatosan megfélemlít és nyomás alatt tart. A kormány ezért hangot fog adni azon követelésének, hogy

Ukrajna állítsa le a magyar nemzeti közösség elleni inzultusokat és a közösség folyamatos megfélemlítését.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közleménye szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn házkutatást tartott több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics Lászlónak, a szövetség elnökének a lakásán. A házkutatások során – a kelet-ukrajnai zaporizzsjai bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján – olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó.