A szlovák állampolgárok 53,5 százaléka támogatja népszavazás kiírását az előre hozott parlamenti választások megrendezéséről, 39,9 százalékuk ellenzi – derül ki a Markíza kereskedelmi csatorna megbízásából készült felmérésből. A múlt héten készített közvélemény-kutatás hétfőn közzétett eredménye nem meglepő annak fényében, hogy az ősszel különösen sok bírálat érte a kormányt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott elhibázott intézkedések miatt, sőt az ország közvéleménye lassacskán kifejezetten koronavírus-szkeptikus irányba fordult. Ami különösen érdekes, hogy leszámítva a legnagyobb kormánypártot, az Egyszerű Embereket (OĽaNO), a másik három kormánypárt szavazói között is viszonylag népszerű az ötlet. Az Igor Matovič miniszterelnökkel talán legtöbbet háborúzó Szabadság és Szolidaritás (SaS) szavazóinál például 37,9, a Család Vagyunk nevű formációnál 38,5, míg Az Emberekért nevű pártnál jóval alacsonyabb, 20 százalék az arány.

A Robert Fico volt miniszterelnök vezette ellenzéki Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) és az előző kormányfő, Peter Pellegrini által irányított, szintén ellenzéki Hang – Szociáldemokrácia (Hlas–SD) hetek óta kampányol egy előre hozott választásról szóló referendum mellett. A múlt héten Fico megpróbálta keresztülnyomni a törvényhozáson az előre hozott választás kiírását, de a kormánykoalíció képviselői nem hagyták jóvá a parlament rendkívüli ülésének napirendjét. Fico ezután azt közölte: a népszavazás kiírása érdekében január végén aláírásgyűjtésbe kezdenek. Szakértők szerint az akciónak sokkal inkább kampányjellege volt, s nemcsak a koalíciónak üzent ezzel, hanem közvetlen konkurensének is: a Smer–SD-ből kivált Hlas–SD ugyanis folyamatosan gyűjti az aláírásokat az interneten. Szlovákiában népszavazást egyszerű többséggel indítványozhat a parlament, vagy azt egy legalább 350 ezer aláírással megtámogatott petíció benyújtása után írhatja ki az államfő.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Bár egyelőre úgy tűnik, sem Fico, sem Pellegrini nem képes kikényszeríteni az előre hozott választást, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Richard Sulík – a SaS pártot irányító gazdasági miniszter – 2012-ben már szétrobbantott egy koalíciót, Iveta Radičová jobbközép kormányát, a görögöknek nyújtandó uniós segélycsomag miatt. A Matovič-kabinet furcsa, gyakran elsietett kommunikációja, illetve az állandó koalíciós belviszályok a miniszterelnök és gazdasági minisztere között csak tovább gyöngítették az egyébként is instabil lábakon álló kormányt. Elemzők úgy vélik, bár Sulík türelemmel viseli a mindennapossá vált koalíciós konfliktusokat, a választók már nem biztos.
Túl sok a nyilvános vita
Laikus politikai képződményekből és hektikus, intuitív politikusokból áll a kormány, akik könnyen borítják fel a megállapodásaikat. Ugyanakkor csak spekulálni lehet, hogy a többpárti koalíció meddig képes fennmaradni – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Kollai István, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A szakértő szerint a koronavírus-járvány is fokozza a feszültséget, mert nagy a nyomás a kabineten, hogy jól kezelje a helyzetet. – A lakosság alapvetően elégedetlen, és nem is a járványkezelés módjával, hanem a gyors szabályváltozások miatt. Túl sok volt a változás, túl sok volt az ötlet és túl sok volt a nyilvános vita ennek kapcsán – emlékeztetett Kollai István. (K. Z.)